1 Saul elmondta a fiának, Jonatánnak és a tisztjeinek, hogy meg szándékozik ölni Dávidot. Saul fia, Jonatán azonban nagyon szerette Dávidot.
2 Ezért tudtára adta Dávidnak a dolgot: "Atyámnak, Saulnak az a szándéka, hogy megöl. Ezért holnap kora reggel vonulj vissza és rejtõzz el.
3 Majd kimegyek, atyám mellé szegõdöm a táborban, ahol leszel, és beszélek atyámmal érdekedben. Aztán, ha megtudom, hogy áll a dolog, elmondom neked."
4 Jonatán csakugyan szót emelt Dávid érdekében atyjánál. Így beszélt: "Ne kövessen el a király bûnt szolgája, Dávid ellen, hiszen õ sem vétett ellened semmit, inkább javadra szolgáltak tettei.
5 Kockáztatta életét és legyõzte a filiszteust. Így nagy gyõzelmet szerzett az Úr egész Izraelnek. Magad is láttad és örültél neki. Miért szennyezed hát be magad ártatlan vérrel, és ölöd meg Dávidot minden ok nélkül?"
6 Saul meghallgatta Jonatánt és megesküdött: "Amint igaz, hogy az Úr él, nem ölöm meg!"
7 Erre Jonatán hívta Dávidot és elmondta neki a dolgot. Aztán odavezette Saulhoz és Dávid továbbra is szolgálta, mint azelõtt.
8 Amikor a háborúskodás folytatódott, Dávid kivonult, és harcolt a filiszteusok ellen, s olyan nagy vereséget mért rájuk, hogy megfutamodtak elõle.
9 De Sault hatalmába kerítette az Úrnak egy rossz szelleme; amikor a házában ült, lándzsát tartva a kezében, Dávid meg pengette a hárfát,
10 Saul megkísérelte, hogy Dávidot lándzsájával a falhoz szegezze, de Dávid kitért Saul támadása elõl, úgyhogy a lándzsa a falba fúródott. Erre Dávid elmenekült és mentette az életét. Még akkor éjszaka
11 Saul elküldte embereit Dávid házába, hogy õrizzék, mert reggel meg akarta ölni. De Michal, a felesége figyelmeztette Dávidot: "Ha nem kerülsz még az éjjel biztonságba, reggel megölnek."
12 Aztán Michal leengedte Dávidot az ablakon, s õ fogta magát és mentette az életét.
13 Michal most fogta a terafimot és az ágyra tette. A fejéhez kecskeszõrbõl készült hálót tett, aztán betakarta egy takaróval.
14 Amikor Saul elküldte embereit, hogy fogják el Dávidot, azt mondta nekik: "Beteg".
15 Saul azonban újra elküldte embereit, hogy keressék meg Dávidot. Megparancsolta nekik: "Hozzátok ide nekem ágyastul, hadd öljem meg!"
16 Amint az emberek beléptek, lám, a terafim volt az ágyban, s feje körül a kecskeszõrbõl készült háló.
17 Saul ezért így szólt Michalhoz: "Miért csaptál be, s miért hagytad, hogy ellenségem elszökjön és megmeneküljön?" "Azt mondta nekem - felelte Michal -, engedj, különben megöllek!"
18 Dávid tehát elszökött és megmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondott neki mindent, amit Saul tett vele. Aztán õ is, Sámuel is ott éltek a próféták házában Rámában.
19 Saulnak jelentették: "Dávid a próféták házában van, Rámában."
20 Erre Saul elküldte embereit, hogy fogják el Dávidot. De amikor ezek meglátták prófétai révületükben a próféták seregét, Sámuellel az élükön, az Isten lelke Saul embereire is rászállt, úgyhogy prófétai révületbe estek.
21 Saulnak jelentették a dolgot, erre más embereket küldött, de ezek is prófétai révületbe estek. Erre Saul harmadszor is követeket küldött, de azok is révületbe estek.
22 Ekkor maga ment el Rámába. Amikor a Szekuban levõ kiszáradt ciszternához ért, megkérdezte: "Hol van Sámuel és Dávid?" Ezt válaszolták neki: "A próféták házában, Rámában."
23 S míg innen eljutott Rámába a próféták házáig, leszállt rá az Isten lelke, úgyhogy prófétai révületben volt, míg oda nem ért Rámába a próféták házához.
24 Még a ruháját is levette, és Sámuel elõtt is prófétai révületbe esett -, egész nap és egész éjjel ott fetrengett levetkõzve. Azért mondják: "Saul is a próféták közé tartozik?"
Versículos relacionados com Sámuel I. könyve, 19:
1 Sámuel 19 azt a történetet meséli el, hogy Saul király elkezdi üldözni Dávidot, aki riválisává és a trónra fenyegetett. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint például az irigység, az árulás, az üldöztetés, az isteni védelem és a hűség.
Zsoltár 37:1-2: "Ne felháborodjon neked az gonosztevők miatt, és nem irigylem azokat, akik a hamisságot gyakorolják. Mert hamarosan megragadják őket, mint a gyógynövény, és elárasztják, mint a zöldség." Ez a vers kiemeli az irigység és a gyűlölet haszontalanságát másokkal szemben, ez motiválja Saulot Dávid üldözésére. A zsoltáros arra készteti, hogy bízzon Istenben, aki igazságot fog hozni azoknak, akik a gonoszt gyakorolják.
Példabeszédek 17:17: "Mindig szeretik a barátot, és fájdalmasan a testvér készül." Ez a vers a barátság és a hűség fontosságáról szól, az értékekről, amelyeket David David által bemutatott Jonathan, Saul fia védelmével, még akkor is, amikor a saját apója megpróbálja megölni.
Zsoltár 34:19: "Az igazaknak sok szenvedése van, de az Úr mindenki eljuttatja őt." Ez a vers hangsúlyozza az isteni védelmet azok számára, akik igazságszolgáltatást és igazságosságot keresnek, amelyeket David tapasztal, amikor elmenekül Saul meggyilkolásának különféle kísérleteit.
Példabeszédek 26:24-25: "Ami utálja az ajkaiddal, de belsejében lefedi a megtévesztést. Amikor sima hangon könyörögsz, akkor nem csinálsz benne, mert hét utálat van a szívedben." Ez a vers a hamisságról és az árulásról, a viselkedésről beszél, amelyet Saul bizonyít, ha úgy tesz, mintha megbocsátana Dávidot, de valójában továbbra is üldözi őt.
Zsoltár 27:1: "Az Úr az én fényem és üdvösségem; kitől fogok félni? Az Úr az életem erődje, kinek félek tőlem?" Ez a vers kiemeli az Istenbe vetett bizalom fontosságát, amit David bizonyítja, amikor Saul bátorsággal és hittel üldözi.
Poglavlja: