1 Akkoriban élt Benjamin fiai közt egy Kis nevû ember; Abiel fia volt, Ceror fiáé, (aki) Bechoratnak volt a fia, egy Benjamin törzsébõl való, jómódú embernek, Afiachnak a fiáé.
2 Volt egy élte virágjában levõ, Saul nevû daliás fia. Izrael fiai közt nem volt nála daliásabb: egy fejjel magasabb volt mindenkinél.
3 Történt, hogy Kisnek, Saul apjának elkóboroltak a nõstény szamarai. Ezért Kis azt mondta fiának, Saulnak: "Végy magad mellé egy szolgát, aztán kelj útra. Menj, és keresd meg a nõstény szamarakat!"
4 Végigpásztázták Efraim egész hegyvidékét és bejárták Salisa egész környékét, de nem találták õket. Aztán átfésülték Saalim vidékét, de ott sem voltak. Most Benjamin területét járták be, de nem akadtak rájuk.
5 Amikor Cuf vidékére értek, Saul azt mondta szolgájának, aki elkísérte: "Gyere, térjünk vissza, mert atyám már nem a nõstény szamarak miatt, hanem mi miattunk kezd el aggódni."
6 De az így felelt: "Ott a városban él Istennek egy embere, tekintélyes ember, amit csak mond, az mind valóra válik. Menjünk el hozzá, hátha útbaigazít abban a dologban, amelyben járunk."
7 Saul erre azt mondta szolgájának: "Ha netán elmennénk, ugyan mit vinnénk annak az embernek. A kenyér kifogyott tarisznyánkból, ajándék nincs nálunk, hogy felajánlhatnánk Isten emberének. Mit adhatnánk hát neki?"
8 Ám a szolga megfelelt Saulnak, e szavakkal: "Nézd, még van egy negyed sékel ezüstöm. Ezt adom oda Isten emberének, hogy adjon nekünk útbaigazítást."
9 Hajdan, amikor az Istent mentek megkérdezni, ezt mondták Izraelben: "Gyertek, menjünk a látóemberhez!" Mert akit mostanság prófétának hívnak, azt régen látóembernek mondták. -
10 "Helyes a beszéded - válaszolta Saul. - Gyere hát, menjünk!" Így elmentek abba a városba, ahol Isten embere élt.
11 Amikor a városhoz vivõ emelkedõn felfelé tartottak, lányokkal találkoztak, akik vizet mentek meríteni. Megkérdezték tõlük: "Otthon van a látóember?" -
12 "Igen - felelték nekik -, erre van, elõttetek. Épp most érkezett meg a városba, mert ma nagy áldozati lakomát tart a nép a magaslaton.
13 Ha betértek a városba, még itt éritek, mielõtt fölmenne a magaslatra az áldozati lakomára. Mert a nép addig nem kezd el enni, amíg õ ott nincs. Õ áldja meg ugyanis az áldozatot, s csak azután esznek a meghívottak. Menjetek hát, mert most még épp találkozhattok vele."
14 Fölmentek hát a városba. De épp amikor beléptek a kapun, szembejött velük Sámuel -, a magaslati hely felé tartott.
15 Az Úr egy nappal azelõtt, hogy Saul megérkezett, ezt a kinyilatkoztatást adta Sámuelnak:
16 "Holnap ebben az idõben küldök neked Benjamin hegyvidékérõl egy embert. Azt kend föl népem, Izrael fejedelmévé. Õ fogja majd népemet a filiszteusok kezébõl kiszabadítani. Láttam ugyanis népem nyomorúságát, jajszavuk felhatolt hozzám."
17 Amikor Sámuel észrevette Sault, az Úr nyomban tudtára adta: "Ez az az ember, akirõl beszéltem neked. Õ uralkodjék népem fölött."
18 Akkor Saul ott a kapuban odalépett Sámuelhez és megszólította: "Mondd, hol van a látóember háza?"
19 Sámuel így felelt Saulnak: "Én vagyok a látóember. Kísérj fel a magaslatra. Ma velem kell ennetek. Holnap reggel aztán elmehettek, de elõbb mindent megmondok neked, ami a szívedet nyomja.
20 Ami a nõstény szamarakat illeti, amelyek három nappal ezelõtt elkóboroltak, miattuk ne aggódj, elõkerültek. Egyébként kié lesz Izrael egész gazdagsága? Hát nem a tiéd és atyád házáé?"
21 Saul ezt válaszolta: "Hát nem Benjamin fiai közül való vagyok, Izrael legkisebb törzsébõl? És nemzetségem nem a legkisebb-e Benjamin törzsében? Miért mondasz hát ilyeneket nekem?"
22 Sámuel magával vitte Sault és szolgáját, a csarnokba vezette õket, és megtisztelõ helyet jelölt ki nekik a vendégek közt, akik közül már vagy harmincan ott voltak.
23 Aztán így szólt Sámuel a szakácshoz: "Hozd ide azt a darabot, amelyre azt mondtam neked, hogy tedd félre."
24 Erre a szakács odavitte a combot és a zsíros fartõt, és Saul elé tette. Sámuel így szólt: "Nézd, eléd teszik, amit félretettek. Egyél!..." Így evett azon a napon Saul együtt Sámuellel.
25 Amikor a magaslatról visszatértek a városba, szállást csináltak Saulnak a tetõn.
26 És nyugalomra tért. Amikor megvirradt, Sámuel felszólt Saulnak a tetõre: "Kelj föl, hogy elkísérhesselek!" Saul fölkelt, és mind a ketten elmentek, õ és Sámuel.
27 Amikor a város határához értek, Sámuel így szólt Saulhoz: "Mondd a szolgádnak, hogy menjen elõre, te meg maradj itt, hogy tudtodra adhassam az Isten szavát."
Versículos relacionados com Sámuel I. könyve, 9:
Az 1. fejezet 9. fejezete Sámuel elmondja azt a történetet, hogy Saul Saul Fiát Isten választotta Izrael első királyává. Saulot vonzó, de bizonytalan fiatalembernek nevezik, aki apja elveszett szamarainak keresésére megy. A keresés során megtalálja Samuel prófétát, aki azt mondja neki, hogy Izrael vezetőjeként fogják felkenni. Íme öt vers az 1 Samuel 9 -ben címzett témákkal kapcsolatban:
Genesis 49:10: "A jogarnok nem távozik Júdától, sem leszármazottainak parancsnoki rúdjától, amíg el nem jön, aki tartozik, és kinek a népek engedelmeskednek." Ez a vers egy prófécia a Júda vonaláról, amely a törzs, ahonnan Saul és az apja le akarta szállni. A jogar a valódi hatalom szimbóluma, és ezt a próféciát a Messiás érkezésének ígéretének tekintik.
Mózes 17:14-15: "Amikor belépsz a földbe, amelyet az Úr ad neked, birtokolni, és lakni, aztán azt mondja:" Királyt fogok tenni, mint minden nemzetnek, ",", ",". , Nem kétséges, hogy adsz neked egy királyt, amelyet az Úr, a te Istened választ. " Ez a vers megállapítja azt a törvényt, amely uralja a király választását Izrael felé, amelyet maga Isten fog megtenni. Samuel e törvény szerint Saulot választja Kingnek.
1 Samuel 8:6-7: "De nem kedvelte ezt a szót Samuelnek, amikor azt mondták:" Adj nekünk egy királyt, aki ítéljen meg minket. "Aztán Samuel imádkozott az Úrhoz. És az Úr azt mondta Samuelnek:" Hallja meg a Az emberek hangja mindenben, amit mondanak neked, mert nem elutasítottak téged, hanem számomra, hogy nem uralkodom rajtuk. " Ez a vers elmondja Samuel vonakodását, hogy királyt nevezzen Izraelnek, és hogy Isten hogyan reagál erre a vonakodásra, lehetővé téve az embereknek, hogy királyt válasszanak, még akkor is, ha nem Isten akarata lenne.
1 Sámuel 10:1: "Aztán Samuel elvett egy üveg olívaolajat, és öntötte Saul feje fölé, és megcsókolta, és azt mondta:" Nem kérte fel a hercegre az örökségét? Izrael. Az olajjal való kenet egy szent rituálé volt, amely Isten választását szimbolizálta.
1 Sámuel 15:23: "Mert a lázadás olyan, mint a jóslás bűne, és az alkalmazkodás olyan, mint a bálványimádás és az otthoni bálványok imádása. Mivel elutasította az Úr szavát, ő is elutasította téged." Ebben a versben Samuel próféta szembesül Saulnak azért, hogy nem engedelmeskedik Isten azon parancsának, hogy teljesen elpusztítsa az amalequitákat és az összes szarvasmarháját, valamint Agag király megkímélését. Samuel összehasonlítja Saul engedetlenségét a bálványimádással és a jóslással, és bejelenti, hogy elutasítja Izrael királyát. A vers kiemeli az Isten és az ő szavának való engedelmesség fontosságát, valamint az engedetlenség következményeit.
Poglavlja: