Talált 1299 Eredmények: Itt

  • Izsák sátrába vitte, magához vette Rebekkát, s az a felesége lett. Izsák megszerette õt, úgyhogy megvigasztalódott anyjának elvesztésén. (Teremtés könyve 24, 67)

  • Ézsau így szólt Jákobhoz: "Adj gyorsan ebbõl a vörösbõl, ebbõl a vörös (étel)bõl itt, mert nagyon kimerült vagyok." Ezért elnevezték Edomnak. (Teremtés könyve 25, 30)

  • Itt megjelent neki az Úr és így szólt: "Ne menj le Egyiptomba, hanem maradj azon a földön, amelyet mutatok neked. (Teremtés könyve 26, 2)

  • Erre lakomát készített nekik, ettek és ittak. (Teremtés könyve 26, 30)

  • Mikor Izsák megöregedett és szeme elhomályosult, úgyhogy nem látott, magához hívta idõsebb fiát, Ézsaut, és így szólt: "Fiam!" "Itt vagyok" - felelte. (Teremtés könyve 27, 1)

  • Ez így ment be atyjához és megszólította: "Atyám!" "Itt vagyok" - válaszolta. "Ki vagy te, fiam?" (Teremtés könyve 27, 18)

  • Õ is ízletes ételt készített, bevitte apjának és azt mondta: "Ülj fel atyám, és egyél fiad vadászatából, hogy megáldjon a lelked." (Teremtés könyve 27, 31)

  • Az így válaszolt: "Öcséd csellel jött és elvitte áldásodat." (Teremtés könyve 27, 35)

  • Erre így szólt: "Joggal nevezték Jákobnak. Már kétszer becsapott. Elvette elsõszülöttségi jogomat és most az áldást is elvitte tõlem." Majd megkérdezte: "Számomra nem tartogattál áldást, atyám?" (Teremtés könyve 27, 36)

  • Ezután Rebekka így szólt Izsákhoz: "Meguntam életemet a hetita nõk miatt. Ha Jákob is ilyen hetita nõt vesz feleségül, mint ez itt, egy az ország leányai közül, akkor mi marad még nekem az életbõl?" (Teremtés könyve 27, 46)

  • Megborzadt, és azt mondta: "Milyen félelmetes ez a hely, valóban itt van az Isten háza és itt van az ég kapuja." (Teremtés könyve 28, 17)

  • Erre ezt mondta: "Nézzétek, még hosszú a nap, még nincs itt az ideje, hogy az állatokat összetereljétek. Itassátok meg a juhokat és legeltessétek õket tovább." (Teremtés könyve 29, 7)


“O sábio elogia a mulher forte dizendo: os seu dedos manejaram o fuso. A roca é o alvo dos seus desejos. Fie, portanto, cada dia um pouco. Puxe fio a fio até a execução e, infalivelmente, você chegará ao fim. Mas não tenha pressa, pois senão você poderá misturar o fio com os nós e embaraçar tudo.” São Padre Pio de Pietrelcina