Talált 2844 Eredmények: Kel

  • A nap fölkelt elõtte, amikor Penuelt elhagyta. De sántított csípõje miatt. (Teremtés könyve 32, 32)

  • Azután fölnézett, és látta az asszonyokat meg a gyerekeket, és megkérdezte: "Kik ezek veled?" "Ezek a gyermekeim - válaszolta -, akikkel Isten megajándékozta szolgádat." (Teremtés könyve 33, 5)

  • Erre a szolgálók gyermekeikkel odamentek és meghajoltak. (Teremtés könyve 33, 6)

  • Isten szólt Jákobhoz: "Kelj útra, menj föl Bételbe és maradj ott! Építs ott oltárt Istennek, aki megjelent neked, amikor menekültél bátyád, Ézsau elõl." (Teremtés könyve 35, 1)

  • Útra kell kelnünk és Bételbe mennünk, hogy ott oltárt építsünk Istennek, aki szükség idején meghallgatott és velem volt utamon, amerre jártam." (Teremtés könyve 35, 3)

  • Jákob elásta õket a Szichem mellett álló tölgyfa alá, azután útra keltek. A környezõ városokat elfogta az Istentõl való félelem, és nem üldözték Jákob fiait. (Teremtés könyve 35, 5)

  • Mikor élete megszûnõben volt - meg kellett ugyanis halnia -, Benoninak nevezte õt. Az apja azonban a Benjamin nevet adta neki. (Teremtés könyve 35, 18)

  • Amikor elbeszélte apjának és testvéreinek, apja megfeddte, mondván: "Mit akar jelenteni ez az álom, amit láttál? Nekem, anyádnak és bátyáidnak, nekünk a földig kell hajolnunk elõtted?" (Teremtés könyve 37, 10)

  • Mintegy három hónappal késõbb jelentették Júdának: "A menyed félrelépett és paráznaság miatt teherbe esett." Júda ezt mondta: "Vigyétek ki, meg kell égetni." (Teremtés könyve 38, 24)

  • azért József kegyelmet talált szemében: neki kellett õt kiszolgálnia. Azután házának intézõjévé tette és egész vagyonát rábízta. (Teremtés könyve 39, 4)

  • A felügyelõ rábízta Józsefre az összes foglyot, aki csak a börtönben volt. Ami ott történt, annak az õ rendelkezése szerint kellett végbemenni. (Teremtés könyve 39, 22)

  • mivel elraboltak a héberek földjérõl, s itt sem követtem el semmit, amiért börtönbe kellett volna vetni engem." (Teremtés könyve 40, 15)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina