Talált 1197 Eredmények: a szolgák listája. A király

• A király is tisztelte, és mindennap elment, hogy imádja. Dániel azonban a maga Istenét imádta. (Dániel könyve 14, 4)

• A király egyszer szóvá tette: "Miért nem imádod Bélt?" Azt felelte neki: "Nem imádok kéz alkotta bálványt, csak az élõ Istent (imádom), aki az eget és a földet teremtette, és akinek hatalma van minden élõlény fölött." (Dániel könyve 14, 5)

• A király erre megkérdezte: "Úgy gondolod, hogy Bél nem élõ Isten? Hát nem látod, hogy mindennap mennyit eszik és mennyit iszik?" (Dániel könyve 14, 6)

• Dániel nevetve mondta: "Ne ess tévedésbe, király! Ez ugyanis belül agyag, kívül meg réz borítja, se nem ehetett, se nem ihatott sohasem." (Dániel könyve 14, 7)

• A király Dániellel együtt elment Bél templomába. (Dániel könyve 14, 10)

• Bél papjai azt ajánlották: "Nézd, mi kimegyünk, te pedig, király, tedd oda az ételeket, majd töltsd ki a bort, és azt is tedd oda, aztán zárd be az ajtót és pecsételd le a gyûrûddel. (Dániel könyve 14, 11)

• Miután kimentek, a király Bél elé tette az ételeket. Dániel pedig megparancsolta szolgáinak, hogy hozzanak hamut, és amikor csak a király volt jelen, felhintették az egész templomot. Aztán kimentek, bezárták az ajtót, lepecsételték a király gyûrûjével és eltávoztak. (Dániel könyve 14, 14)

• Már kora reggel odament a király Dániellel együtt. (Dániel könyve 14, 16)

• A király föltette a kérdést: "Sértetlenek-e a pecsétek, Dániel?" Azt felelte: "Sértetlenek, király." (Dániel könyve 14, 17)

• Alighogy kinyitották az ajtót, a király az asztalra pillantott és felkiáltott: "Nagy vagy, ó Bél, nálad szóba se jöhet semmiféle csalás!" (Dániel könyve 14, 18)

• A király azt válaszolta: "Férfiak, asszonyok és gyermekek lábnyomait látom." (Dániel könyve 14, 20)

• A király erre haragra lobbant és azonnal elfogatta a papokat, asszonyaikat és gyermekeiket. Megmutatták neki a rejtekajtót, amelyen be szoktak járni, hogy elfogyasszák, amit az asztalon találnak. (Dániel könyve 14, 21)