Talált 1158 Eredmények: király
Bél papjai azt ajánlották: "Nézd, mi kimegyünk, te pedig, király, tedd oda az ételeket, majd töltsd ki a bort, és azt is tedd oda, aztán zárd be az ajtót és pecsételd le a gyûrûddel. (Dániel könyve 14, 11)
Miután kimentek, a király Bél elé tette az ételeket. Dániel pedig megparancsolta szolgáinak, hogy hozzanak hamut, és amikor csak a király volt jelen, felhintették az egész templomot. Aztán kimentek, bezárták az ajtót, lepecsételték a király gyûrûjével és eltávoztak. (Dániel könyve 14, 14)
Már kora reggel odament a király Dániellel együtt. (Dániel könyve 14, 16)
A király föltette a kérdést: "Sértetlenek-e a pecsétek, Dániel?" Azt felelte: "Sértetlenek, király." (Dániel könyve 14, 17)
Alighogy kinyitották az ajtót, a király az asztalra pillantott és felkiáltott: "Nagy vagy, ó Bél, nálad szóba se jöhet semmiféle csalás!" (Dániel könyve 14, 18)
A király azt válaszolta: "Férfiak, asszonyok és gyermekek lábnyomait látom." (Dániel könyve 14, 20)
A király erre haragra lobbant és azonnal elfogatta a papokat, asszonyaikat és gyermekeiket. Megmutatták neki a rejtekajtót, amelyen be szoktak járni, hogy elfogyasszák, amit az asztalon találnak. (Dániel könyve 14, 21)
A király megölette õket, Bélt pedig Dániel kezére adta, aki aztán elpusztította templomával együtt. (Dániel könyve 14, 22)
A király azt mondta Dánielnek: "Erre már csak nem mondhatod, hogy nem élõ isten. Imádd hát!" (Dániel könyve 14, 24)
Adj nekem rá engedélyt, ó király, és én megölöm a kígyót kard és bot nélkül!" A király azt válaszolta: "Megadom." (Dániel könyve 14, 26)
Amikor a bábeliek ezt meghallották, nagy felháborodás támadt köztük. Összecsõdültek a király ellen, és azzal vádolták: "A király zsidóvá lett. Bélt összetörette, a kígyót megölte, a papokat meggyilkolta." (Dániel könyve 14, 28)
A király látta, hogy hevesen támadják, kényszerhelyzetében kiadta hát nekik Dánielt. (Dániel könyve 14, 30)