Korintusiaknak írt II. levél, 9

Katolikus Biblia

1 A szenteknek való gyûjtésrõl fölösleges többet írnom.

2 Hiszen ismerem készséges szíveteket, és dicsérlek is benneteket a macedónoknak. Tavaly óta Achája is készen áll rá, és buzgóságotok sokakat föllelkesített.

3 Mégis elküldtem a testvéreket, hogy a dicséret, amelyben benneteket részesítettem, e tekintetben alaptalannak ne bizonyuljon, hanem amint mondtam, készen álljatok.

4 Különben ha macedónok jönnek velem, s készületlenül találnak titeket, mi is szégyent vallunk ebben az ügyben és ti még inkább.

5 Ezért tartottam szükségesnek, hogy felszólítsam a testvéreket, menjenek elõre el hozzátok, és gyûjtsék össze a megígért adományt. Minden legyen készen, hogy a bõ áldás, ne a szûk alamizsna képét mutassa.

6 Azt mondom ugyanis: Aki szûken vet, szûken is arat; s aki bõven vet, bõven arat.

7 Mindenki elhatározásának megfelelõen adjon, ne kelletlenül vagy kényszerûségbõl, mert Isten a jókedvû adakozót szereti.

8 Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bõven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bõven ellátva készen legyetek minden jótettre.

9 Az Írásban ezt olvassuk: Osztogat, adakozik a szegénynek, és jósága mindvégig megmarad.

10 Aki pedig magot ad a magvetõnek és kenyeret táplálékul, megsokasítja vetésteket, és megszaporítja jótékonyságotok gyümölcsét,

11 hogy mindig gazdagon teljék nektek mindenféle adakozásra. Ez a mi közvetítésünkkel másokból hálát vált ki Isten iránt.

12 Mert, ha ebbe a szent szolgálatba bekapcsolódunk, azzal nemcsak a szentek szükségletét elégítjük ki, hanem Isten iránt is õszinte hálára indítunk.

13 Ha tehát kitartotok a jótékonykodásban, Istent magasztalják érte, mivel készségesen vallomást tettetek Krisztus evangéliumáról, és bõkezûségetekkel kifejezésre juttattátok a velük és a többiekkel való közösséget.

14 Imádkoznak is majd értetek, és vágyódnak utánatok abban a tudatban, hogy Isten kegyelme bõségesen kiáradt rátok.

15 Hála legyen Istennek, kimondhatatlan ajándékáért!




Versículos relacionados com Korintusiaknak írt II. levél, 9:

2 A Korinthusok 9 foglalkozik a keresztény nagylelkűséggel, arra ösztönözve a hívõket, hogy adjanak örömmel, és annak alapján, ami van, tudva, hogy Isten megáldja és megsokszorozza erőforrásaikat. A fejezet hangsúlyozza, hogy az adományt szabadon és nem kötelezettség nélkül kell meghozni, és hogy a cél az, hogy megáldja másokat és dicsőítse Istent. Az alábbiakban öt vers található a 2 Korinthus 9 témájával kapcsolatban:

Példabeszédek 11:25: "A nagylelkű lélek virágzik, és az, akit öntöznek, szintén öntözik." Ez a vers rámutat arra, hogy azok, akik nagylelkűek, a jólét meg van áldva, és hogy másoknak is segítséget nyújtanak.

Lukács 6:38: "A DAI -t kapják neked; jó intézkedés, elnyomva, megrázott és túlcsorduló az ölében fekszik; mert ugyanolyan mértékben, mint amennyit mér, akkor újra megmér téged." Jézus itt azt tanítja, hogy amikor adunk, még nagyobb arányban fogunk visszatérni.

Példabeszédek 3:9-10: "Tiszteld az Úrnak az Ön árujával, és az összes nyereségének első részét; és az istállók kitöltésre kerülnek, és borral túlcsordulnak a lagasodhoz." Ez a vers azt tanítja, hogy az Isten és mások iránti nagylelkűség bőséges anyagi áldásokat eredményez.

Máté 25:40: "Valójában azt mondom nektek, amikor az egyik testvéremnek, még a kicsiknek is megtette, megtetted velem." Jézus azt tanítja, hogy mások segítése olyan, mint személyesen segíteni, ösztönözni a hívõket, hogy nagylelkűek és együttérzőek legyenek.

ApCsel 20:35: "Mindent, amit megmutattam neked, hogy dolgozik, segíteni kell a betegeket, és emlékezni kell az Úr Jézus szavaira, aki azt mondta: áldottabb az, hogy adjunk, mint hogy fogadjanak." Pál idézi Jézus szavait, hogy hangsúlyozzák az adás örömét és áldását, ösztönözve a hívõket, hogy nagylelkűségben és másoknak szolgálatban éljenek.





Fejezetek: