Fondare 14311 Risultati per: Ám
Lótnak, aki Ábrámmal tartott, szintén voltak juhai, barmai és sátrai. (Teremtés könyve 13, 5)
Vita támadt Ábrám nyájának pásztorai és Lót nyájának pásztorai között. (A vidéken akkor kánaániták és periziták laktak.) (Teremtés könyve 13, 7)
Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: "Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk. (Teremtés könyve 13, 8)
Ábrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a síkság helységeiben tanyázott és egészen Szodomáig táborozott. (Teremtés könyve 13, 12)
Az Úr így szólt Ábrámhoz, miután Lót elvált tõle: "Emeld föl szemedet és tekints a helyrõl, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra. (Teremtés könyve 13, 14)
Az egész földet, amelyet látsz, neked és utódaidnak adom minden idõkre. (Teremtés könyve 13, 15)
Olyanná teszem utódaidat, mint a föld homokját. Ha az ember megszámlálhatná a föld homokját, akkor megszámlálhatná utódaidat is. (Teremtés könyve 13, 16)
Ábrám tovább is vonult sátraival és Mamre terebintjénél telepedett le, Hebron mellett, s ott oltárt épített az Úrnak. (Teremtés könyve 13, 18)
Amráfelnek, Sineár királyának, Arjochnak, Ellaszár királyának, Kedor-Laomernak, Elám királyának és Tidálnak, Gojim királyának idejében (Teremtés könyve 14, 1)
A tizennegyedik évben Kedor-Laomer és a vele szövetséges királyok eljöttek és megverték a refaitákat Asterót-Karnajimnál, a szuszitákat Hámnál, az emitákat Kirjatajim síkságán, (Teremtés könyve 14, 5)
a horitákat a Szeir-hegyekben, egészen El Paránig, amely a sivatag szélén fekszik. (Teremtés könyve 14, 6)
Innen visszafordultak, eljöttek az Ítélet-forrásig, és leverték a Hacacon-Tamárban lakó amalekiták és amoriták egész földjét. (Teremtés könyve 14, 7)