Fondare 511 Risultati per: királyok királya

  • Ki ellen vonult ide Izrael királya? Kit üldözöl? Egy döglött kutyát? Egy bolhát? (Sámuel I. könyve 24, 15)

  • De nem, vérem nem omlik az Úrtól távol a földre. Még akkor sem, ha Izrael királya kivonult, hogy hajszolja életemet, amint a hegyek közt a foglyot szokás üldözni." (Sámuel I. könyve 26, 20)

  • Saul fia, Isbaal negyvenesztendõs volt, amikor Izrael királya lett és két évig uralkodott. Csak Júda háza csatlakozott Dávidhoz. (Sámuel II. könyve 2, 10)

  • Hiram, Tirusz királya megbízottakat küldött Dávidhoz, cédrusfával, ácsokkal és kõfaragókkal, hogy építsenek Dávidnak egy palotát. (Sámuel II. könyve 5, 11)

  • Amikor Dávid hazatért, hogy családját is megáldja, Saul lánya, Michal, Dávid elé lépett, s azt mondta: "Milyen tiszteletre méltó módon viselkedett ma Izrael királya, amikor szolgái szolgálóinak szeme láttára levetkõzött, ahogy csak a csõcselékbõl szokott valaki levetkõzni!" (Sámuel II. könyve 6, 20)

  • Amikor Hamat királya, Tou hírét vette, hogy Dávid király Hadad-Ezer egész seregét legyõzte, (Sámuel II. könyve 8, 9)

  • Ezután történt, hogy az ammoniták királya meghalt, és fia, Hanun lépett helyette a trónra. (Sámuel II. könyve 10, 1)

  • A királyok, Hadad-Ezer szövetségesei mind látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael fiaitól, azért békét kötöttek Izrael fiaival és alattvalók lettek. Az arámok ezután óvakodtak tõle, hogy az ammonitáknak segítséget nyújtsanak. (Sámuel II. könyve 10, 19)

  • Egy évre rá, abban az idõben, amikor a királyok hadba szoktak szállni, Dávid elküldte Joábot és vele a testõrségét, és egész Izraelt. Lemészárolták az ammonitákat, és megostromolták Rabbát. Maga Dávid Jeruzsálemben maradt. (Sámuel II. könyve 11, 1)

  • Ám Absalom titokban követeket küldött Izrael törzseihez ezzel az üzenettel: "Ha meghalljátok a harsonák szavát, kiáltsátok ki: Absalom lett Hebron királya!" (Sámuel II. könyve 15, 10)

  • Absalom még életében szerzett magának egy emlékkövet, és felállította a Királyok völgyében. Azt mondta ugyanis: "Nincs fiam, aki fenntartaná emlékezetemet." Így az emlékkövet nevezte el a nevérõl. Mind a mai napig Absalom kövének hívják. (Sámuel II. könyve 18, 18)

  • Dávid azonban azt mondta: "Mit tegyek veletek, Ceruja fia, amiért ma megkísértetek? Hát hogy halhatna meg ma valaki Izraelben? Vagy nem lettem ma ismét Izrael királya?" (Sámuel II. könyve 19, 23)


“O Senhor nos dá tantas graças e nós pensamos que tocamos o céu com um dedo. Não sabemos, no entanto, que para crescer precisamos de pão duro, das cruzes, das humilhações, das provações e das contradições.” São Padre Pio de Pietrelcina