1 A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának a szavai.
2 Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság!
3 Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?
4 Az egyik nemzedék megy, a másik jön, de a föld örökké megmarad.
5 A nap fölkel és a nap lenyugszik, a helyére siet, s ott újra fölkel.
6 A szél dél felé fúj, északra fordul; körbejár, megfordul, visszatér - így ismétli járását a szél.
7 Minden folyó a tengerbe ömlik, s a tenger mégsem telik meg; a folyók egyre folytatják útjukat céljuk felé.
8 Minden fáraszt. Nem mondhatja senki, hogy a szeme eleget látott, vagy hogy a füle eleget hallott.
9 Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt.
10 Ha azt mondják valamire: "Lám, ez új", az is rég megvolt azokban az idõkben, amelyek elõttünk voltak.
11 Nem törõdnek az emberek a régiekkel. De a késõbbiekre sem gondolnak majd azok, akik még késõbb lesznek.
12 Én, a prédikátor, Izrael királya voltam Jeruzsálemben.
13 Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik. Ilyen hálátlan feladatot bízott Isten az emberek fiaira, hogy veszõdjenek vele.
14 Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés.
15 Ami görbe, nem válhat egyenessé, ami nincs, azt nem lehet számba venni.
16 Így szóltam magamban: Sok bölcsességre szert tettem, és mind felülmúltam, aki elõttem Jeruzsálem fölött uralkodott. Sok bölcsességet és tudományt latra vetettem.
17 Gondosan tanulmányoztam a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot. S meggyõzõdtem róla, hogy ez is csak szélkergetés.
18 Valóban: sok bölcsességgel sok bosszúság jár együtt, és aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza.
Versículos relacionados com Prédikátor könyve, 1:
Az Ecclesiastes 1 a szerzővel kezdődik, aki "prédikátorként" mutatja be magát, kifejezve csalódását és reménytelenségét az élet iránt. Azt állítja, hogy minden hiúság és a szél után fut, mert a dolgok nem változnak, és csak az emberi lét hiábavalóságunk van. Az alábbiakban öt vers található az Ecclesiastes 1. témájával kapcsolatban:
Zsoltárok 39:5 - "Íme, hosszú ideig tartotta a napjaimat; az életem semmi előtted; valójában minden ember, mint szilárd, tiszta hiúság." Ez a vers rávilágít arra az elképzelésre, hogy az élet elmúlik és kevés jelentőséggel bír Isten előtt, ami visszatükrözi az egyház 1.
James 4:14 - "Mert nem tudod, mi fog történni holnap. Mi az életed? Ez a vers egy olyan üzenetet hoz, amely hasonló az Ecclesiastes 1 -hez, hangsúlyozva az emberi élet rövidségét és a jövő bizonytalanságát.
Ézsaiás 40:7-8- "Szárítsa ki a füvet, és a virág esik, és az Úr lélegzetét fújja. Valójában az emberek fű vannak; a fű szárad, és viráguk esik; de Istenünk szava örökké marad. " Ennek a versnek az 1. egyházban bemutatott látása van, amelyből minden átmeneti és romlandó.
Job 8:9 - "Mert tegnap vagyunk, és semmit sem tudunk, mert a földi napjaink olyanok, mint egy árnyék." Ez a vers azt az elképzelést fejezi ki, hogy az emberi élet rövid és jelentéktelen, ami az Ecclesiastes 1 -ben talált reménytelenség érzésével hangzik.
Zsoltár 90:10 - "Életünk napjai hetven évre érkeznek, és ha néhányuk robusztusságuk miatt nyolcvan évre kerül, mérlegelésük fáradt és unalmas; mert gyorsan elmúlik, és repülünk." Ez a vers hangsúlyozza az emberi élet rövidségét és az idő múlását, ez egy ismétlődő téma az Ecclesiastes 1 -ben.
Capítulos: