Encontrados 773 resultados para: Ela

  • "Ez legyen az áldozati adomány, amelyet Áronnak és fiainak a fölkenésük napján be kell mutatniuk: egy tized efa lisztláng mint szabályos ételáldozat: az egyik fele reggel, a másik fele este. (Leviták könyve 6, 13)

  • Serpenyõben, olajjal kell elkészíteni, és összekeverve felajánlani; az ételáldozatot megsütve, feldarabolva kell feláldozni az Úrnak a megbékélés illatául. (Leviták könyve 6, 14)

  • Ott kell feláldozni az állatot, ahol az égõáldozatot bemutatják, és a pap öntse rá a vérét körös-körül az oltárra. (Leviták könyve 7, 2)

  • Minden kemencében sütött ételáldozat, minden serpenyõben vagy roston sütött adomány legyen a papé, aki felajánlja. (Leviták könyve 7, 9)

  • De minden olajjal dagasztott vagy száraz ételáldozat legyen Áron összes fiaié, különbség nélkül. (Leviták könyve 7, 10)

  • Az Úrnak felajánlott közösségi áldozatnak ez a szertartása: (Leviták könyve 7, 11)

  • Minden ételáldozati adományból fel kell ajánlani egy darabot az Úrnak járandóság címén, s az legyen a papé, aki a közösségi áldozatnak a vérét vette. (Leviták könyve 7, 14)

  • Az áldozat húsát még aznap meg kell enni, amelyen feláldozták, és semmit sem szabad belõle másnapra hagyni. (Leviták könyve 7, 15)

  • Ha az áldozatot fogadalomból vagy önkéntes adomány címén ajánlják fel, egyék meg a feláldozás napján és a következõ napon, (Leviták könyve 7, 16)

  • Ha még a harmadik napon is esznek a közösségi áldozat húsából, akkor aki azt felajánlotta, nem lesz kedves. Nem is számítják be neki; ez már romlott hús, és aki eszik belõle, viseli tettének terhét. (Leviták könyve 7, 18)

  • aki azonban tisztátalan, és mégis eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népébõl. (Leviták könyve 7, 20)

  • Ha valaki tisztátalanságot érint, akár emberét, akár állatét, akár bármilyen tisztátalan dolgot, és utána eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népébõl." (Leviták könyve 7, 21)


“Não queremos aceitar o fato de que o sofrimento é necessário para nossa alma e de que a cruz deve ser o nosso pão cotidiano. Assim como o corpo precisa ser nutrido, também a alma precisa da cruz, dia a dia, para purificá-la e desapegá-la das coisas terrenas. Não queremos entender que Deus não quer e não pode salvar-nos nem santificar-nos sem a cruz. Quanto mais Ele chama uma alma a Si, mais a santifica por meio da cruz.” São Padre Pio de Pietrelcina