Encontrados 78 resultados para: Jutott

  • Várakozásukat kihasználva Ehud elmenekült. Elhaladt a bálványok mellett és Szeirába jutott. (Bírák könyve 3, 26)

  • Így Izrael nagy nyomorba jutott Midián miatt és Izrael fiai az Úrhoz kiáltottak. (Bírák könyve 6, 6)

  • Ammon fiai a Jordánon is átkeltek, hogy megtámadják Júdát, Benjamint és Efraim házát, és Izrael végsõ nyomorúságra jutott. (Bírák könyve 10, 9)

  • A közösség vénei ezért így szóltak: "Hogyan tudnánk feleséget szerezni azoknak, akiknek nem jutott? Benjamin asszonyai ugyanis elpusztultak." (Bírák könyve 21, 16)

  • Még úton voltak, amikor a hír már Dávid fülébe jutott: "Absalom mind megölte a király fiait, nem hagyott közülük élve egyetlen egyet sem!" (Sámuel II. könyve 13, 30)

  • Miután Absalom elmenekült és Gesurba jutott, három esztendeig maradt ott. (Sámuel II. könyve 13, 38)

  • A király és az egész nép, amely vele tartott, kimerülten érkezett..., de ott végre lélegzethez jutott. (Sámuel II. könyve 16, 14)

  • A királynak fülébe jutott, hogy egész Izraelben így beszélnek. Így hát a király üzenetet küldött Cádok és Ebjatár papnak: "Beszéljetek Júda véneivel, ilyen módon: Miért akartok az utolsók lenni a király visszahozásában? (Sámuel II. könyve 19, 12)

  • Mivel ellenem háborogtál, s fülembe jutott lázadásod, orrodba teszem a gyûrûm és szádba a zablámat. Visszavezetlek az úton, amelyen idejöttél. (Királyok II. könyve 19, 28)

  • A keleti oldal sorshúzás útján Selemjahunak jutott. A fia, Zecharjahu okos tanácsokkal szolgált. Sorshúzás útján neki az északi oldal jutott. (Krónikák I. könyve 26, 14)

  • Suppimnak és Hozának a nyugati oldal jutott, "a kivágott fáról" elnevezett kapuval a felsõ úton. A szolgálatnak megvoltak a megfelelõ elõírásai. (Krónikák I. könyve 26, 16)

  • Salamon király kétszáz nagy pajzsot is készíttetett vert aranyból, hatszáz vert arany jutott minden egyes pajzsra; (Krónikák II. könyve 9, 15)


“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina