Encontrados 196 resultados para: Ország
Azután Asszíria királya az egész ország ellen hadba szállt, Szamaria alá vonult, és három évig ostromolta. (Királyok II. könyve 17, 5)
Jelentették hát Asszíria királyának: "A népek, amelyeket ide hoztál és Szamaria városaiba telepítettél, nem tudják, milyen imádás illeti meg az ország Istenét. Emiatt oroszlánokat szabadított rájuk. Nézd, széttépik õket, mivel nem tudják, hogyan kell imádni az ország Istenét." (Királyok II. könyve 17, 26)
Erre Asszíria királya megparancsolta: "Az onnan elhurcolt papok közül engedjetek egyet vissza, menjen, telepedjék ott le, és tanítsa meg õket az ország Istenének kijáró tiszteletre." (Királyok II. könyve 17, 27)
S talán az Úr akarata ellenére vonultam ez ellen a város ellen, hogy elpusztítsam? Az Úr mondta nekem: Vonulj fel ez ellen az ország ellen és pusztítsd el!" (Királyok II. könyve 18, 25)
A föld népe azonban mind megölte azokat, akik Ámon király ellen összeesküdtek. S az ország népe fiát, Joziját tette meg helyette királynak. (Királyok II. könyve 21, 24)
Szolgái szekérre tették és Megiddóból holtan Jeruzsálembe vitték, s ott a saját sírjába temették. Az ország népe fogta Jozija fiát, Joachászt, fölkente és megtette atyja helyett királynak. (Királyok II. könyve 23, 30)
Jojachint is magával vitte - fogolyként - Bábelbe, s ugyanígy fogságba hurcolta Jeruzsálembõl Bábelbe a király anyját, a király asszonyait és tisztségviselõit, valamint az ország elõkelõit is; (Királyok II. könyve 24, 15)
"Az Isten, az Úr, nemde veletek volt és nyugalmat adott nektek körös-körül. Az ország népét a kezembe adta, s a föld meghódolt az Úr és az õ népe elõtt. (Krónikák I. könyve 22, 18)
Mikor aztán Abija megtért atyáihoz, Dávid városában temették el. Fia, Aza lett helyette a király. Az õ napjaiban tíz évig békét élvezett az ország. (Krónikák II. könyve 13, 23)
Júda minden városából eltávolította a magaslatokat és a Nap-bálványokat. Alatta békében élt az ország. (Krónikák II. könyve 14, 4)
Majd megerõsített városokat épített Júdában. Békében élt ugyanis az ország, és nem volt háború ezekben az években, mert az Úr békességet adott. (Krónikák II. könyve 14, 5)
Azt mondta Júdának: "Építsük ki ezeket a városokat, vegyük körül fallal, erõsítsük meg bástyákkal, kapukkal és zárakkal! Még miénk az ország! Mi ugyanis az Urat, a mi Istenünket kerestük, és õ békét adott minden felõl." Ezért tudtak építkezni és sikerük is volt. (Krónikák II. könyve 14, 6)