Encontrados 77 resultados para: Tisztelet Atya és anya

  • De a világ így tudja meg, hogy szeretem az Atyát, és végbeviszem, amivel az Atya megbízott. Keljetek föl, menjünk innét! (János evangéliuma 14, 31)

  • Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. (János evangéliuma 15, 9)

  • Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tõle. (János evangéliuma 15, 16)

  • mert az Atya maga is szeret titeket, mivel ti is szerettetek, és hittétek, hogy az Atyától jöttem. (János evangéliuma 16, 27)

  • Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. (János evangéliuma 16, 32)

  • Jézus rászólt Péterre: "Tedd hüvelyedbe kardodat! Ne ürítsem ki a kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?" (János evangéliuma 18, 11)

  • Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." (János evangéliuma 20, 21)

  • Egyszer, amikor együtt evett velük, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, "amelyrõl - úgymond - tõlem hallottatok: (Apostolok Cselekedetei 1, 4)

  • "Nem tartozik rátok - felelte -, hogy ismerjétek az idõpontokat és a körülményeket. Ezeket az Atya szabta meg saját hatalmában. (Apostolok Cselekedetei 1, 7)

  • S dicsõség, tisztelet és békesség vár mindenkire, aki jót tesz, elsõsorban a zsidóra, azután a pogányra. (Rómaiaknak írt levél 2, 10)

  • A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsõsége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. (Rómaiaknak írt levél 6, 4)

  • Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! (Rómaiaknak írt levél 8, 15)


“A prática das bem-aventuranças não requer atos de heroísmo, mas a aceitação simples e humilde das várias provações pelas quais a pessoa passa.” São Padre Pio de Pietrelcina