Fundar 129 Resultados para: Éppen
Így tért vissza Noémi és vele a menye, Rut, a moábita nõ, aki vele jött Moáb földjérõl. Éppen aratni kezdték az árpát, mire megérkeztek. (Rut könyve 1, 22)
És ne pártoljatok semmire se való bálványokhoz, amelyek nem segítenek, s nem tudnak benneteket megmenteni, éppen mert semmik. (Sámuel I. könyve 12, 21)
"Ne gondolj ilyesmire - válaszolta -, nem fogsz meghalni! Nézd, atyám nem fog addig bele semmibe, se jelentõs, se jelentéktelen dologba, míg nekem el nem mondja. Miért titkolná hát el éppen ezt? Az lehetetlenség!" (Sámuel I. könyve 20, 2)
Kérdezd meg embereidet, s bizonyítják neked. Azért részesítsd szíves fogadtatásban a legényeket, s mivel ünnep közeledik, adj szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak amid éppen van." (Sámuel I. könyve 25, 8)
Dávid éppen azt gondolta magában: "Kár volt ennek az embernek mindenét védeni a pusztában, amije csak van. Egész vagyonából nem vesztett el semmit, és most rosszal viszonozza a jót. (Sámuel I. könyve 25, 21)
A Beerotba való Rimmon fiai, Rechab és Baana elindultak és a déli hõség idején Isbaal házába mentek, amikor az éppen déli pihenõt tartott. (Sámuel II. könyve 4, 5)
Így Dávid bizalmasa, Husai visszatért a városba, éppen akkor, amikor Absalom bevonult Jeruzsálembe. (Sámuel II. könyve 15, 37)
fölkelt Dodo, Joás fia, Rafának egyik leszármazottja - a lándzsája súlya 300 sékel bronzot tett ki és új kard övezte. Már éppen le akart sújtani Dávidra, (Sámuel II. könyve 21, 16)
Amikor azonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: "Most aztán elég! Húzd vissza a kezed!" Az Úr angyala éppen a jebuzita Arauna szérûjénél volt. (Sámuel II. könyve 24, 16)
Amikor Arauna odanézett, azt látta, hogy a király közeleg szolgáival. Arauna éppen a búza cséplésével volt ugyanis elfoglalva. Erre Arauna elõlépett, s egészen a földig hajolt a király elõtt. (Sámuel II. könyve 24, 20)
Adonija és vendégei meghallották - éppen vége volt a lakomának. Joáb a harsonazengés hallatára megkérdezte: "Miért ez a nyugtalanság az egész városban?" (Királyok I. könyve 1, 41)
Az árpát meg a szalmát is mindig oda vitték a kocsi- meg a hátaslovaknak, ahol éppen volt, ki-ki, amint ráesett a sor. (Királyok I. könyve 5, 8)