Fundar 129 Resultados para: Éppen
Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt. (Királyok II. könyve 13, 21)
Az Úr elküldte angyalát Jeruzsálembe is, hogy pusztítson, de amikor megkezdte a pusztítást, az Úr letekintett, megbánta a csapást és rászólt a pusztító angyalra: "Elég, vond vissza a kezed!" Az Úr angyala éppen a jebuzita Ornan szérûje mellett állt. (Krónikák I. könyve 21, 15)
Ornan megfordult, s amikor meglátta az angyalt, négy fiával együtt elrejtõzött. Ornan ugyanis éppen a búza cséplésével volt elfoglalva, (Krónikák I. könyve 21, 20)
De Arám királya éppen azt a parancsot adta a harci szekerek vezetõinek: "Ne harcoljatok senki ellen, akár kicsi, akár nagy, hanem csak Izrael királya ellen!" (Krónikák II. könyve 18, 30)
Azt tette hát, ami gonosz az Úr szemében, éppen úgy, mint Acháb családja, mert vesztére atyja halála után azok voltak a tanácsadói. (Krónikák II. könyve 22, 4)
Áldozatot mutatott be Damaszkusz isteneinek, akik legyõzték. Azt gondolta: "Ezek Arám királyainak istenei, akik megsegítik õket. Ha én is áldozom nekik, engem is megsegítenek." Pedig éppen õk voltak az okai, hogy õ és egész Izrael bajba került. (Krónikák II. könyve 28, 23)
Atyáim népeket irtottak ki. Összes isteneik között melyik volt az, aki ki tudta szabadítani népét a kezembõl? Hát éppen a ti Istenetek tudna megmenteni benneteket a kezemtõl? - (Krónikák II. könyve 32, 14)
Éppen ezért, ha a király jónak látja, kutassanak Bábelben a király kincseskamrájában, vajon valóban adott-e engedélyt Cirusz király, hogy Isten háza Jeruzsálemben fölépüljön. Azután a király tudassa velünk döntését ebben az ügyben." (Ezdrás könyve 5, 17)
Éppen ezért Tattenai, a folyamon túli helytartó, Setar-Boznai és társaik, a folyamon túli elöljárók, tartsátok magatokat távol tõlük. (Ezdrás könyve 6, 6)
Artaxerxész király huszadik évének Niszán hónapjában egyszer éppen borról kellett gondoskodnom. Fogtam a bort és odanyújtottam a királynak. Azelõtt sohasem voltam szomorú. (Nehemiás könyve 2, 1)
Amikor Ekbatanába érkeztek, Tóbiás azt mondta: "Azarja testvér, vezess egyenesen Ráguel testvérünkhöz!" Az oda is vezette Ráguel házához, aki éppen az udvaron ült, a kapuban. Elõször õk köszöntek neki, az meg fogadta: "Üdvözöllek, testvéreim, Isten hozott benneteket!" Ezzel betessékelte õket házába, (Tóbiás könyve 7, 1)
Lányának, Sárának meg ezt mondta: "Menj csak szépen az apósodhoz! Õk most már éppen úgy szüleid, mint mi, akik életet adtunk neked. Menj békével, lányom. Mindig jót halljak rólad, amíg csak élek!" Aztán megcsókolta, és útjukra bocsátotta õket. Edna azt mondta Tóbiásnak: "Fiam és kedves testvérem, az Úr segítsen vissza, és adjon nekem olyan hosszú életet, hogy megláthassam gyermekeiteket, a tieidet meg Sára lányomét. Az Úr színe elõtt átadom neked a lányomat, hogy vigyázz rá. Ne szomorítsd meg egész életedben! Menj békében, fiam! Mostantól fogva anyád vagyok, és Sára a nõvéred. Bárcsak mindannyian boldogok lehetnénk egész életünkben." Megölelte, és örömmel elbocsátotta õket. (Tóbiás könyve 10, 12)