Fundar 706 Resultados para: Saul és az emberek bűnbánata

  • mert a tanítványait akarta tanítani. Megmondta nekik, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de azután hogy megölik, harmadnapra feltámad. (Márk evangéliuma 9, 31)

  • Ezek odamentek hozzá és megkérdezték: "Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, és nem veszed tekintetbe az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?" (Márk evangéliuma 12, 14)

  • "Ezt tette hát nekem az Úr - mondta - azokban a napokban, amikor rám tekintett, és ami az emberek elõtt szégyenemre volt, attól megszabadított." (Lukács evangéliuma 1, 25)

  • Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek elõtt. (Lukács evangéliuma 2, 52)

  • Boldogok vagytok, ha gyûlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükbõl és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az Emberfia miatt. (Lukács evangéliuma 6, 22)

  • Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal. (Lukács evangéliuma 6, 26)

  • Az emberek mentek, hogy õk is lássák, ami történt. Jézushoz érve ott találták az embert, akibõl a gonosz lelkek kimentek: a lábánál ült, felöltözve, ép ésszel, és megijedtek. (Lukács evangéliuma 8, 35)

  • Amikor egyszer egyedül imádkozott, csak tanítványai voltak ott vele, megkérdezte tõlük: "Kinek tartanak engem az emberek?" (Lukács evangéliuma 9, 18)

  • "Véssétek jól emlékezetetekbe ezeket a szavakat: Az Emberfiát az emberek kezébe adják." (Lukács evangéliuma 9, 44)

  • Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a rég beomlott sírok: az emberek fölöttük járnak s nem is sejtik." (Lukács evangéliuma 11, 44)

  • Mondom nektek, hogy aki tanúságot tesz mellettem az emberek elõtt, azt majd az Emberfia is magáénak vallja az Isten angyalai elõtt. (Lukács evangéliuma 12, 8)

  • Aki azonban megtagad az emberek elõtt, azt én is megtagadom Isten angyalai elõtt. (Lukács evangéliuma 12, 9)


“Que Jesus reine sempre soberano no seu coração e o faça cada vez mais digno de seus divinos dons.” São Padre Pio de Pietrelcina