Fundar 174 Resultados para: elõtte
Az Úr naggyá tette Salamont egész Izrael elõtt, s olyan királyi pompát adott neki, amilyen elõtte Izrael egyetlen királyának sem volt. (Krónikák I. könyve 29, 25)
Én ugyanis templomot akarok építeni az Úr, az én Istenem nevének. Arra akarom szentelni, hogy illatáldozatot mutassanak be elõtte, és állandóan áldozati kenyereket tegyenek ki eléje. Reggel és este, továbbá szombatonként és újhold alkalmával, valamint az Úrnak, a mi Istenünknek ünnepein égõáldozatot mutassanak be Izraelnek örök törvénye szerint. (Krónikák II. könyve 2, 3)
De kinek van annyi ereje, hogy hozzá méltó házat építsen? Hiszen a menny és az egek egei sem képesek õt befogadni! Hogyan tudnék én házat építeni neki, hacsak azért nem, hogy tömjént gyújtsak elõtte? (Krónikák II. könyve 2, 5)
Rechabeám király pedig tanácsot tartott az öregekkel, akik atyja, Salamon életében elõtte álltak, és megkérdezte õket: "Mit tanácsoltok: Milyen feleletet adjak ennek a népnek?" (Krónikák II. könyve 10, 6)
Ekkor Jehosafát a földig hajolt, egész Júda és Jeruzsálem lakói leborultak az Úr elõtt, hogy hódoljanak elõtte. (Krónikák II. könyve 20, 18)
Fiaim, ne legyetek hanyagok! Titeket választott ki ugyanis az Úr, hogy elõtte álljatok, õt szolgáljátok, elvégezzétek a szolgálatot és illatáldozatot mutassatok be elõtte." (Krónikák II. könyve 29, 11)
és így válaszoltam a királynak: "Ha jónak látja a király, és szolgája kedves elõtte, akkor küldj el Júdeába, abba a városba, ahol atyáim sírjai vannak, hogy fölépíthessem." (Nehemiás könyve 2, 5)
Tóbiás elment, hogy egy jó vezetõt keressen, aki elkíséri Médiába. Kint Ráfaellel találkozott, az angyallal: ott állt elõtte [de õ nem tudta, hogy az Isten angyala]. (Tóbiás könyve 5, 4)
Nos, fiaim, lelketekre kötöm: szolgáljatok igazságban Istennek, és azt tegyétek, ami kedves elõtte. Kötelezzétek gyermekeiteket is arra, hogy õk is az igazságot szolgálják és alamizsnálkodjanak, el ne feledkezzenek Istenrõl, magasztalják nevét minden idõben, igazságban és minden erejükbõl. (Tóbiás könyve 14, 8)
Bejelentették neki Juditot, erre kijött sátrának elõterébe. Ezüstlámpákat tartottak elõtte. (Judit könyve 10, 22)
Amikor Judit eléje és szolgái elé lépett, arcának szépsége mindenkit megigézett. Judit leborult elõtte a földre, de a szolgák fölemelték. (Judit könyve 10, 23)
Amikor fölemelték, Judit lábához vetette magát, leborult elõtte és így szólt: "Légy áldott Júda minden sátorában és minden nép között! Remegjenek a félelemtõl mind, akik meghallják nevedet! (Judit könyve 14, 7)