1 Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bûne miatt nem kínoz fájdalom.
2 Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem süllyed reménytelenségbe.
3 Kicsinyes embernek nem való gazdagság, s a telhetetlennek mire jók a kincsek?
4 Aki magához fösvény, az másnak gyûjtöget, idegen tobzódik majd a javaiban.
5 Kivel tesz jót, aki sajnálja magától? A saját vagyonában sem leli örömét.
6 Nincs szörnyûbb, mint aki önmagához fösvény, ezáltal nyeri el gazdagsága bérét.
7 Néha ugyan tesz jót, de csak véletlenül, s végül mégis kimutatja gonoszságát.
8 Gonosz az, aki másra ferde szemmel tekint, elfordítja fejét és más embert lenéz.
9 A kapzsinak sose elég az, amije van, a telhetetlenség kiszárítja lelkét.
10 Fukar a zsugori, mikor kenyeret szel, a saját asztala is szükséget szenved.
11 Fiam, ha van mibõl, ne sajnáld magadtól, és vidd el az Úrnak az adományt, amit kíván tõled.
12 Ne felejtsd, a halál nem várat magára, s nem tudod, milyen szövetség áll fenn az alvilággal.
13 Tégy jót barátoddal, mielõtt meghalnál, ajándékozd meg, ahogyan csak tudod.
14 Ne vond meg magadtól a ma boldogságát, és vedd ki részedet az élvezetekbõl.
15 Nem kell vagyonodat másoknak adnod, nehéz szerzeményed a kockavetõknek.
16 Adj (ajándékot), s fogadj el magad is; élvezd az életet, mert az alvilágban már nincsen élvezet.
17 Minden test elavul, akárcsak a ruha, õsi törvény mondja: meghalni, meghalni!
18 Mint a levélrügy a zöldülõ fán: az egyik elhervad, a másik fejlõdik, ilyen a húsból s vérbõl való népség: amikor az egyik meghal, születik a másik.
19 Minden mulandó mû végül is elpusztul, és aki alkotta, osztozik sorsában.
20 Boldog az, akinek bölcsességen jár az esze, aki mindent okosan megfontol;
21 aki eszét a bölcsesség felé irányítja, és annak titkait igyekszik fölfedni,
22 mint valami vadász, úgy jár a nyomában, leskelõdik, hogyan juthat a közelébe,
23 benéz az ablakán, fülel az ajtaján,
24 s megtelepszik a háza közelében, a falához kötözi sátrának cövekét,
25 az oldalához üti fel a sátrát, s ezáltal kellemes otthonban lakhatik,
26 gondjaira bízza gyermekei sorsát, s az ágai alatt kipiheni magát,
27 a nagy hõség elõl árnyékába bújik, oltalmat nyújt neki annak dicsõsége.
Versículos relacionados com Sirák fia könyve, 14:
Az egyházi 14. fejezet a bölcsesség kereséséről és az élet helyes útjának követéséről, a kísértés és a bűn elkerülésének fontosságáról szól. Ez kiemeli az élet átmeneti képességét és a halálra való felkészülés szükségességét is. Az alábbiakban öt vers található az ezekhez a témákhoz:
Példabeszédek 4:7 - "A bölcsesség a legfontosabb; mert a bölcsesség mindent alkalmaz, ami a megértés megszerzésében van." Ez a vers kiemeli a bölcsesség és a tudás fontosságát, és megerősíti az egyházi 14. fejezet központi gondolatát.
Zsoltár 39:4 - "Uram, tudd meg, hogy a végem és mi a napjaim mérése, hogy tudom, milyen törékeny vagyok." Ez a zsoltár tükrözi az élet átmeneti képességét és a halálra való felkészülés szükségességét, az Ecclesiastical 14 -ben lefedett témákat.
Példabeszédek 14:12 - "Van egy módja annak, hogy az ember helyesnek tűnik, de a vége a halál módja." Ez a közmondás kiemeli annak fontosságát, hogy az életben a helyes út és a bölcsesség, a központi egyházi témákat követi, 14.
Zsoltár 90:12 - "Taníts meg nekünk, hogy mondjuk el napjainkat oly módon, hogy bölcs szíveket érjünk el." Ez a Zsoltár az élet átmenetéről, valamint a bölcsesség és a megértés kereséséről szól az élet során, az egyház 14 -ben is foglalkozik.
Példabeszédek 16:25 - "Van egy módja annak, hogy az ember helyesnek tűnik, de a vége a halál módja." Ez a közmondás hangsúlyozza a helyes út megválasztásának fontosságát az életben és a bölcsesség követésében, és kapcsolódik az egyházi 14. fejezet központi témájához.
Capítulos: