Löydetty 142 Tulokset: Mentek

  • Amint egyenesen mentek elõre a völgyben, asszír elõörsökkel találkoztak. (Judit könyve 10, 11)

  • Kifosztották, akik az úton arra mentek, gúny tárgya lett a szomszédok elõtt. (Zsoltárok könyve 89, 42)

  • Összegyûltek hát, és a Jeruzsálemmel szemközti Micpába mentek. Mert Micpa valamikor imádkozóhelye volt Izraelnek. (Makkabeusok I. könyve 3, 46)

  • Azok az idegenek, akik megmenekültek, mind Liziászhoz mentek, és jelentették neki az esetet. (Makkabeusok I. könyve 4, 26)

  • Amikor meghallotta, megrendült és elcsüggedt. Mert nem szándéka szerint mentek a dolgok Izraellel, és a király parancsa sem teljesült. (Makkabeusok I. könyve 4, 27)

  • Ezután Nikanor felvonult Sion hegyére. A szentély néhány papja és a nép vénei közül is néhányan elé mentek, hogy békésen üdvözöljék, megmutassák neki az égõáldozatot, amelyet a királyért mutattak be. (Makkabeusok I. könyve 7, 33)

  • Ptolemeusz és lánya, Kleopátra elhagyták Egyiptomot, és a 162. esztendõben Ptolemaiszba mentek. (Makkabeusok I. könyve 10, 57)

  • Ezért békét ígérve érkezett Szíriába. A városok megnyitották elõtte kapuikat és eléje mentek. Mert Alexander király elrendelte, hogy fogadják, hiszen az apósa volt. (Makkabeusok I. könyve 11, 2)

  • János velük szemközt táborozott embereivel. Mivel látta, hogy a nép fél átkelni a patakon, maga kelt át elsõnek. Ezt látva, a katonák is utána mentek. (Makkabeusok I. könyve 16, 6)

  • Erre a hírre nagyon megrémült. Elfogatta az embereket, akik azért mentek, hogy megöljék, és kivégeztette õket. Mert tudta, hogy a vesztére törnek. (Makkabeusok I. könyve 16, 22)

  • Most azokról az eseményekrõl adunk számot, amelyek az istentelen fiának, Antiochusz Eupatornak az idejében mentek végbe, de a háború okozta szenvedéseknél nem idõzünk soká. (Makkabeusok II. könyve 10, 10)

  • Te meg, Paschur, és egész házad népe fogságba mentek; Babilonba jutsz, ott halsz meg és ott temetnek el téged és minden barátodat, akiknek hazugságot jövendöltél." (Jeremiás könyve 20, 6)


“O amor sem temor torna-se presunção.” São Padre Pio de Pietrelcina