Löydetty 142 Tulokset: Mentek

  • Azután testvérei maguk mentek Józsefhez, leborultak elõtte és így szóltak: "Nézd, szolgáid vagyunk." (Teremtés könyve 50, 18)

  • Az egyiptomiak utánuk mentek és elérték õket, amikor a tengerparton, Pi-Hachirotnál, Baal-Cefonnal szemben táboroztak: ott volt a fáraó minden lova, szekerei, lovai és serege. (Kivonulás könyve 14, 9)

  • Izrael fiai azonban száraz talajon mentek át a tengeren, miközben a víz tõlük jobbra és balra úgy állt, mint a fal. (Kivonulás könyve 14, 29)

  • akkor Mirjam prófétanõ, Áron nõvére, kezébe vette a dobot, s az asszonyok mind utána mentek dobbal, táncot lejtve. (Kivonulás könyve 15, 20)

  • Ezért a kézmûvesek, akik a szentély munkálatait végezték, egymás után Mózeshez mentek, (Kivonulás könyve 36, 4)

  • Elindultak hát az Úr hegyétõl és háromnapi járásnyira (mentek) az Úr szövetségének ládája haladt a háromnapi úton elöl, hogy táborhelyet mutasson nekik. (Számok könyve 10, 33)

  • Két ember azonban a táborban maradt; az egyiket Eldadnak, a másikat Medadnak hívták. Rájuk is alászállt a lélek; a számba vettek közé tartoztak, de nem mentek oda a sátorhoz. A táborban prófétai elragadtatásba estek. (Számok könyve 11, 26)

  • ...Innét Berbe mentek... Ez az a kút, amelyrõl ezt mondta az Úr Mózesnek: "Gyûjtsd egybe a népet, hogy vizet adjak nekik!" (Számok könyve 21, 16)

  • Mózes és Eleazár pap, valamint a törzsek fejei eléjük mentek a táboron kívülre. (Számok könyve 31, 13)

  • Machla, Tirca, Hogla, Milka és Noa. Celofchad lányai nagybátyjaik fiaihoz mentek férjhez. (Számok könyve 36, 11)

  • Tehát József fia Manassze fiainak nemzetségeibõl való férfiakhoz mentek férjhez, így örökrészük annak a törzsnek a birtokában maradt, amelyhez atyjuk nemzetsége tartozott. (Számok könyve 36, 12)

  • Innen Gudgodába mentek, Gudgodából Jotbatába, erre a vízben gazdag vidékre. (Második Törvénykönyv 10, 7)


“Resigna-te a ser neste momento uma pequena abelha. E enquanto esperas ser uma grande abelha, ágil, hábil, capaz de fabricar bom mel, humilha-te com muito amor perante Deus e os homens, pois Deus fala aos que se mantêm diante dele humildemente”. São Padre Pio de Pietrelcina