Löydetty 186 Tulokset: beszélt
Saul is hazament Gibeába. A bátrabbak, akiknek a szívét Isten megérintette, mellé szegõdtek. Néhány semmirekellõ azonban így beszélt: "Ugyan mit segíthet ez rajtunk?" S lenézték és nem vittek neki ajándékot. (Sámuel I. könyve 10, 26)
Ezután Sámuel így beszélt a néphez: "Igen, az Úr a tanú, aki Mózest és Áront rendelte, s aki kivezette atyáitokat Egyiptomból. (Sámuel I. könyve 12, 6)
Míg Saul beszélt a pappal, a filiszteusok táborában egyre nagyobb lett a lárma. Ezért Saul így szólt a paphoz: "Húzd vissza a kezed!" (Sámuel I. könyve 14, 19)
Az egyik ember azonban megszólalt és így beszélt: "Atyád átkot mondott a népre e szavakkal: Mindenki legyen átkozott, aki ma valamit magához vesz." (Sámuel I. könyve 14, 28)
Erre Sámuel így beszélt: "Nemde Izrael törzseinek feje lettél, pedig a magad szemében is kicsinek látszottál? Téged kent föl az Úr Izrael királyává. (Sámuel I. könyve 15, 17)
Míg beszélt velük, a harcos, [a Gátból való Gólját nevû filiszteus] elõlépett a filiszteusok soraiból és ugyanúgy beszélt. Dávid is hallotta. (Sámuel I. könyve 17, 23)
Jonatán csakugyan szót emelt Dávid érdekében atyjánál. Így beszélt: "Ne kövessen el a király bûnt szolgája, Dávid ellen, hiszen õ sem vétett ellened semmit, inkább javadra szolgáltak tettei. (Sámuel I. könyve 19, 4)
Aztán letérdelt elé, és így beszélt: "Engem terheljen a vétek, uram! Engedd, hadd beszéljen elõtted szolgálód, s hallgasd meg szolgálódat! (Sámuel I. könyve 25, 24)
Amikor Abigail hazatért Nabalhoz, az épp lakomát tartott, akkorát, mint egy király. Nabal jókedvû volt és teljesen részeg. Ezért hajnalig nem beszélt el neki semmit. (Sámuel I. könyve 25, 36)
Ugyanígy beszélt Abner Benjamin fiai elõtt is. Aztán elment, hogy Hebronban tudósítsa Dávidot, mit határozott Izrael és Benjamin egész háza. (Sámuel II. könyve 3, 19)
Akkor az Úr elküldte Nátán prófétát Dávidhoz. El is ment hozzá, és így beszélt: "Egy városban élt két ember. Az egyik gazdag volt, a másik szegény. (Sámuel II. könyve 12, 1)
A Tekoába való asszony tehát bement a királyhoz, arcra borult a földön, hódolt elõtte és így beszélt: "Segíts rajtam, ó király!" (Sámuel II. könyve 14, 4)