1. Innét útra kelve Júdea határába ment, a Jordán túlsó partjára. Ott ismét tömeg vette körül, õ pedig szokása szerint tanította õket.

2. A farizeusok is odamentek és megkérdezték: "El szabad a férjnek bocsátania a feleségét?" Próbára akarták ugyanis tenni.

3. De õ kérdéssel válaszolt: "Mit parancsolt nektek Mózes?"

4. "Mózes megengedte, hogy válólevelet írva elküldjük az asszonyt" - felelték.

5. Jézus folytatta: "Szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsot.

6. De Isten a teremtés kezdetén férfit és nõt alkotott.

7. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik,

8. és ketten egy test lesznek. Ettõl kezdve többé már nem két test, hanem csak egy.

9. Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét."

10. Otthon tanítványai ismét efelõl kérdezgették.

11. Ezt válaszolta: "Aki elküldi feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene.

12. Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör."

13. Kisgyerekeket hoztak hozzá, hogy érintse meg õket. De a tanítványok elutasították õket.

14. Amikor Jézus észrevette, helytelenítette. "Hagyjátok - mondta -, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok õket, hisz ilyeneké az Isten országa.

15. Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem jut be oda."

16. Azután megölelte, és kezét rájuk téve megáldotta õket.

17. Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult elõtte, és úgy kérdezte: "Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"

18. "Miért mondasz engem jónak? - kérdezte Jézus. - Senki sem jó, csak egy, az Isten.

19. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!"

20. "Mester - válaszolta -, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva."

21. Jézus ránézett és megkedvelte. "Valami hiányzik még belõled - mondta neki. - Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!"

22. Ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.

23. Jézus erre körülnézett és tanítványaihoz fordult: "Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!"

24. A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus azonban megismételte: "Gyermekeim, milyen nehéz bejutni az Isten országába!

25. Könnyebb a tevének átmenni a tû fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába."

26. Ezek szerfölött csodálkoztak és egymás közt kérdezgették: "Hát akkor ki üdvözülhet?"

27. Jézus rájuk nézett, és folytatta: "Embernek ez lehetetlen, de az Istennek nem. Mert az Istennek minden lehetséges."

28. Ekkor Péter megszólalt: "Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged."

29. Jézus így válaszolt: "Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét,

30. százannyit kap, most ezen a világon otthont, testvért, anyát, gyermeket és földet - bár üldözések közepette -, az eljövendõ világban pedig örök életet.

31. Sokan lesznek elsõkbõl utolsók és utolsókból elsõk."

32. Úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, õk pedig csodálkoztak, követõi meg féltek. Ismét magához hívta a tizenkettõt, és arról kezdett nekik beszélni, ami vele történni fog:

33. "Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják a fõpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, és átadják a pogányoknak.

34. Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik, de harmadnapra feltámad."

35. Zebedeus fiai, Jakab és János eléje járultak, s megszólították: "Mester, szeretnénk, ha teljesítenéd egy kérésünket."

36. "Mit tegyek nektek?" - kérdezte.

37. "Add meg nekünk - felelték -, hogy egyikünk jobb oldaladon, másikunk bal oldaladon üljön dicsõségedben."

38. Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Készen vagytok rá, hogy igyatok a kehelybõl, amelybõl majd én iszom, vagy hogy a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedjetek?"

39. "Készen" - felelték. Jézus így folytatta: "A kehelybõl, amelybõl én iszom, ti is isztok, s a keresztséggel, amellyel engem megkeresztelnek, ti is megkeresztelkedtek.

40. De hogy jobb és bal oldalamon ki üljön, afelõl nem én döntök. Az a hely azokat illeti, akiknek készült".

41. Amikor a többi tíz ezt hallotta, megnehezteltek Jakabra és Jánosra.

42. Jézus ezért odahívta õket magához, és így szólt hozzájuk: "Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, s vezetõ embereik éreztetik velük hatalmukat.

43. Közöttetek azonban ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok,

44. és ha valaki közületek elsõ akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.

45. Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy õ szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."

46. Közben Jerikóba értek. Amikor Jerikót tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen kéregetve.

47. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: "Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!"

48. Többen csitították, hogy hallgasson. Õ annál hangosabban kiáltotta: "Dávid fia, könyörülj rajtam!"

49. Jézus megállt, és így szólt: "Hívjátok ide!" Odaszóltak a vaknak: "Bízzál, kelj fel, téged hív!"

50. Az eldobta köntösét, felugrott, és odasietett Jézushoz.

51. Jézus megkérdezte: "Mit tegyek veled?" "Mester - kérte a vak -, hogy lássak."

52. Jézus így szólt hozzá: "Menj, a hited meggyógyított." Nyomban visszakapta látását, és követte az úton.





Uma filha espiritual perguntou a Padre Pio: “O Senhor cura tantas pessoas, por que não cura esta sua filha espiritual?” Padre Pio respondeu-lhe em voz baixa: “E não nos oferecemos a Deus?” São Padre Pio de Pietrelcina