pronađen 88 Rezultati za: fölkelt
Az ötödik napon kora reggel fölkelt, hogy elinduljon, de a fiatalasszony apja így szólt hozzá: "Gyûjts elõbb erõt!" Így hosszasan elidõztek, s egészen napnyugtáig eszegettek egymással. (Bírák könyve 19, 8)
Ekkor a férj fölkelt, hogy mellékfeleségével és szolgájával útra keljen. Ám apósa, a fiatalasszony apja így szólt hozzá: "Nézd, a nap már estére hajol. Töltsd hát itt az éjszakát és örüljön a szíved. Holnap reggel aztán elindulhattok és visszatérhetsz sátradba." (Bírák könyve 19, 9)
A férj azonban nem egyezett bele, hogy ott töltsék az éjszakát. Fölkelt, elindult és eljutott Jebuz - vagyis Jeruzsálem - elé. Vele volt két málházott szamara, mellékfelesége és szolgája. (Bírák könyve 19, 10)
Férje reggel fölkelt, kinyitotta a ház kapuját s kiment, hogy folytassa útját. Akkor meglátta az asszonyt, a mellékfeleségét, amint ott feküdt a ház kapujában, keze a küszöbre téve. (Bírák könyve 19, 27)
Az egész nép fölkelt, és egy emberként így szólt: "Senki se megy vissza közülünk sátrába, és senki se tér vissza házába. (Bírák könyve 20, 8)
Másnap kora reggel fölkelt a nép, oltárt épített ott, s égõ- és közösségi áldozatot mutatott be. (Bírák könyve 21, 4)
Így hát ott maradt a lábánál fekve egészen reggelig. Boász fölkelt, mielõtt az egyik ember még fölismerhette a másikat. Mert így gondolkodott magában: "Nem kell megtudnia senkinek, hogy ez az asszony lejött a szérûre." (Rut könyve 3, 14)
Az Úr azonban újra szólította: "Sámuel!" És Sámuel fölkelt, odament Élihez és azt mondta: "Itt vagyok, hívtál." Ez azt felelte: "Nem hívtalak, fiam, feküdj le és aludj!" (Sámuel I. könyve 3, 6)
Az Úr most újra szólította Sámuelt, harmadszorra. Fölkelt, odament Élihez és így szólt: "Itt vagyok, hívtál." Erre Éli megértette, hogy az Úr szólította a fiút. (Sámuel I. könyve 3, 8)
És nyugalomra tért. Amikor megvirradt, Sámuel felszólt Saulnak a tetõre: "Kelj föl, hogy elkísérhesselek!" Saul fölkelt, és mind a ketten elmentek, õ és Sámuel. (Sámuel I. könyve 9, 26)
Másnap Sámuel kora reggel fölkelt, hogy fölkeresse Sault. De közölték Sámuellel: "Saul fölment a Kármelre, gyõzelmi emléket állított ott, aztán visszatért, s lement Gilgalba." (Sámuel I. könyve 15, 12)
Dávid kora reggel fölkelt és a pásztorra bízta a nyájat. Aztán útra kelt és elment, amint Izáj meghagyta neki. Amikor a táborba ért, a sereg épp kivonulóban volt, hogy csatasorba álljon és nagy csatakiáltást hallatott. (Sámuel I. könyve 17, 20)