pronađen 88 Rezultati za: fölkelt

  • Akkor Holofernesz szolgái sátrába vezették. Éjfélig aludt, a hajnali õrváltáskor azonban fölkelt. (Judit könyve 12, 5)

  • Aztán fölkelt, fölékesítette magát ruhával és mindenféle asszonyi ékességgel. Szolgálólánya elõre ment és Holofernesszel szemben szõnyeget terített a földre - ezt Bagoasz adta Juditnak mindennapi használatra, hogy azon fekve költhesse el ételét. (Judit könyve 12, 15)

  • A király haragjában fölkelt és kiment a lakoma termébõl a palota kertjébe. Ámán is felállt, hogy Eszter királynénál életéért könyörögjön, mert nagyon jól tudta, hogy a király elhatározta vesztét. (Eszter könyve 7, 7)

  • Valahányszor sorra lejártak a vendégség napjai, Jób elhívatta és megtisztította õket. Korán reggel fölkelt, és égõáldozatot mutatott be mindegyikükért. Így gondolkodott ugyanis: "Hátha vétkeztek gyermekeim és szívükben káromolták Istent." Így járt el Jób minden alkalommal. (Jób könyve 1, 5)

  • Jób ekkor fölkelt, megszaggatta ruháját és megnyírta fejét, a földre borult és imádkozott. (Jób könyve 1, 20)

  • amikor fölkelt az Isten ítéletre, hogy szabadulást hozzon minden tûrõnek a földön. (Zsoltárok könyve 76, 10)

  • De fölkelt Pinchász és ítélkezett, erre megszûnt a csapás. (Zsoltárok könyve 106, 30)

  • Az oroszlán fölkelt fekvõhelyérõl; elindult útjára a nemzetek megrontója, eljött hazájából, hogy pusztává tegye országodat. Városaid romhalmazzá válnak, senki sem lakik többé bennük. (Jeremiás könyve 4, 7)

  • Részegítsétek meg! Hiszen fölkelt az Úr ellen; ezért a saját okádékában fetreng majd Moáb; gúny tárgyává lesz maga is. (Jeremiás könyve 48, 26)

  • A király már kora hajnalban fölkelt, és sietve az oroszlánok barlangjához ment. (Dániel könyve 6, 20)

  • Ezután Dániel fölkelt és megebédelt. Habakukot meg az Úr angyala azon nyomban visszavitte lakóhelyére. (Dániel könyve 14, 39)

  • Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. (Jónás könyve 3, 3)


“Que Jesus o aperte sempre mais ao Seu divino coração. Que Ele o alivie no sofrimento e lhe dê o abraço final no Paraíso.” São Padre Pio de Pietrelcina