Talált 390 Eredmények: maga
A leviták és egész Júda úgy jártak el, ahogyan Jehojada fõpap megparancsolta nekik. Ki-ki vette a maga embereit, akik szombaton beléptek, azokkal együtt, akik szombaton kiléptek volna a szolgálatból. Jehojada fõpap ugyanis nem bocsátotta el az osztagokat. (Krónikák II. könyve 23, 8)
Azután maga mellé vette a századok parancsnokait, az elõkelõket, a nép fõembereit és az egész népet. A királyt levitték az Úr templomából, a felsõ kapun át bementek a királyi palotába, és a királyt a királyi trónra ültették. (Krónikák II. könyve 23, 20)
Ahogy Azarja fõpap és a többi pap ráemelte tekintetét, íme, leprás volt a homlokán. Ekkor sietve kiûzték. De maga is igyekezett kifelé, mert az Úr csapással sújtotta. (Krónikák II. könyve 26, 20)
A maga idejében ugyanis nem tudták megtartani, mert sem elegendõ pap nem tartott megszentelõdést, sem a nép nem jött össze Jeruzsálembe. (Krónikák II. könyve 30, 3)
Mindezek befejeztével Izrael fiai, akik csak jelen voltak, mind kivonultak Júda városaiba, aztán teljesen összetörték az emlékoszlopokat, összezúzták a bálványokat, elpusztították a magaslatokat és az oltárokat egész Júdában és Benjaminban, sõt Efraimban és Manasszéban is, teljes eredménnyel. Majd Izrael fiai valamennyien visszatértek a városaikba, mindenki a maga birtokára. (Krónikák II. könyve 31, 1)
A király feladata lett, hogy a maga vagyonából gondoskodjék az égõáldozatokról: a reggeli és az esti égõáldozatokról, azonkívül szombatonként, újholdanként és az ünnepeken szokásos égõáldozatokról, ahogyan az Úr törvénye elõírja. (Krónikák II. könyve 31, 3)
A templomi fölszerelésekbõl is sokat elvitt Nebukadnezár Bábelbe, és a maga palotájában, Bábelben helyezte el. (Krónikák II. könyve 36, 7)
Az Úr, atyáik Istene követei által még jókor és ismételten küldte hozzájuk figyelmeztetéseit. Kímélni akarta népét és a maga lakóhelyét. (Krónikák II. könyve 36, 15)
Ezek voltak azok a tartományba való emberek, akik visszatértek a számûzetésbõl és a fogságból; Babilon királya, Nebukadnezár Babilonba hurcolta õket, s akik visszatértek Jeruzsálembe és Júdeába, mindenki a maga városába. (Ezdrás könyve 2, 1)
Amikor megérkeztek az Úr házához Jeruzsálembe, a családfõk közül némelyek önkéntes adományokat ajánlottak föl az Isten háza javára, hogy újra fölépüljön, a maga helyén. (Ezdrás könyve 2, 68)
A Szemét-kaput Rekab fia, Malkijja javította, a Bet-kah-Kerem kerület elöljárója, õ maga és fiai. Elhelyezte a kapu szárnyait, zárait és sarkait. (Nehemiás könyve 3, 14)
Amikor ellenségeink megtudták, hogy értesültünk (a dologról), és Isten meghiúsította tervüket, visszavonultak, mi pedig visszatértünk a falhoz, mindenki a maga munkájához. (Nehemiás könyve 4, 9)