1 E hûséget bizonyító tettek után jött Szancherib, Asszíria királya. Miután betört Júdába, ostrom alá fogta a megerõsített városokat, és parancsokat adott elfoglalásukra.
2 Hiszkija látta, hogy Szancherib megérkezett, és figyelme Jeruzsálem elfoglalására irányul.
3 Azért tanácsot tartott fõembereivel és vitézeivel, hogy a városon kívül levõ vízforrásokat el kellene rejteni. Hozzá is járultak.
4 Erre tömérdek népet összegyûjtöttek, és elrejtették az összes forrást, meg a patakot is, amely a táj közepén folyt. Így gondolkodtak: "Ne találjanak Asszíria királyai bõséges vizet, ha ide jönnek!" -
5 Majd serényen hozzálátott, és újjáépítette a szétomlott falakat, bástyákat emelt, kívül meg egy másik falat. Dávid városában megerõsítette a Millót. Azután hajítófegyvereket készíttetett nagy mennyiségben, meg pajzsokat.
6 A nép élére vezéreket állított. Magához hívta õket a város kapujánál levõ térségre, és buzdító beszédet intézett hozzájuk:
7 "Legyetek erõsek és bátrak! Ne féljetek és ne rettegjetek Asszíria királyától, és a vele levõ sokaságtól, mert aki velünk van, erõsebb, mint õ.
8 Vele húsból való kar van, velünk meg az Úr, a mi Istenünk, aki megsegít bennünket és részt vesz a harcainkban." A nép rá is hagyatkozott Hiszkijának, Izrael királyának szavaira.
9 Ezek után Szancherib, Asszíria királya, aki alattvalóival együtt Lachisnál állt, elküldte szolgáit Jeruzsálembe, Hiszkijához, Júda királyához és egész Júdához, amely Jeruzsálemben tartózkodott. Ez volt az üzenet:
10 "Asszíria királya, Szancherib üzeni nektek: Miben bíztok, hogy az ostromlott Jeruzsálemben akartok maradni?
11 Hát rá tudott benneteket szedni Hiszkija, hogy éhen és szomjan veszítsen? Azt állítja ugyan: Az Úr, a mi Istenünk megszabadít bennünket Asszíria királyának hatalmától.
12 De nem õ az a Hiszkija, aki eltávolította a magaslatait és az oltárait? Nem õ az, aki azt mondta Júdának és Jeruzsálemnek: Csak egy oltár elõtt boruljatok le, és csak azon gyújtsatok tömjént.
13 Azt sem tudjátok, hogy én és atyáim mit tettünk a világ valamennyi népével? Hát a világ népeinek istenei meg tudták szabadítani országaikat a kezemtõl?
14 Atyáim népeket irtottak ki. Összes isteneik között melyik volt az, aki ki tudta szabadítani népét a kezembõl? Hát éppen a ti Istenetek tudna megmenteni benneteket a kezemtõl? -
15 Ne engedjétek, hogy Hiszkija becsapjon és rászedjen benneteket ebben a dologban! Ne higgyetek neki! Mert ha egy nép és egy ország istene se tudta megszabadítani népét a kezemtõl, akkor a ti Istenetek se fog kiszabadítani benneteket a hatalmamból!"
16 Szolgái még sok mást is beszéltek az Úristen és szolgája, Hiszkija ellen.
17 Sõt levelet is írt, és abban is gúnyolta az Urat, Izrael Istenét, és ilyen szavakkal támadta: "Amint a világ népeinek istenei nem tudták népüket megmenteni a hatalmamtól, úgy Hiszkija Istene sem fog kiszabadítani benneteket a kezembõl!"
18 Hangosan, zsidó nyelven kiáltoztak Jeruzsálem népéhez, amely a falakon állt. Meg akarta õket ijeszteni és félemlíteni, hogy elfoglalhassa a várost.
19 Úgy beszéltek Jeruzsálem Istene ellen, ahogyan a föld népeinek istenei ellen szoktak, melyek csak emberi kezek alkotásai.
20 Emiatt Hiszkija király és Izajás próféta, Ámosz fia, könyörgésükkel az eget ostromolták.
21 Erre az Úr egy angyalt küldött és elpusztított Asszíria királyának táborában minden harcost, vezért és fõembert, úgyhogy szégyenszemre vissza kellett térnie országába. Akkor betért istenének templomába, ott a saját fiai ölték meg, karddal.
22 Így mentette meg az Úr Hiszkiját és Jeruzsálem lakóit Asszíria királyának, Szancheribnek hatalmától, sõt összes ellenségeinek kezétõl. Így nyugalmuk lett mindenfelõl.
23 Ekkor sokan ajándékokat hoztak Jeruzsálembe az Úrnak, és drágaságokat Hiszkijának, Júda királyának. Ettõl kezdve nagy híre lett az összes nemzetek között.
24 Ebben az idõben Hiszkija halálosan megbetegedett. Amikor az Úrhoz könyörgött, az meg is hallgatta, sõt csodajelt is adott neki.
25 Hiszkija azonban nem viszonozta a kapott jótéteményt, mert szíve felfuvalkodott. Ezért az Úr haragra gyúlt ellene, Júda és Jeruzsálem ellen.
26 Mivel azonban Hiszkija Jeruzsálem lakóival együtt megalázkodott szívének felfuvalkodottsága miatt, azért nem érte õket utol Hiszkija idejében az Úr haragja.
27 Hiszkijának igen nagy gazdagsága és híre volt. Sok kincset gyûjtött magának: ezüstöt, aranyat, drágakövet, fûszereket, pajzsokat és mindenféle értékes tárgyat.
28 Gabona-, must- és olajjövedelme elhelyezésére raktárakat, a különféle állatok számára istállókat, juhaklokat,
29 magának meg városokat építtetett. Igen sok juhnyája és marhacsordája volt, mert az Isten igen nagy gazdagságot adott neki.
30 Hiszkija volt az, aki elrejtette Gichon vizeinek felsõ lefolyását, és levezettette Dávid városának nyugati oldalára. Hiszkijának minden dolga sikerült.
31 De amikor Bábel fejedelmei követeket küldtek hozzá, hogy érdeklõdjön a csodajel után, amely az országban történt, elhagyta õt az Isten. Próbára akarta tenni, hogy megismerje mindazt, ami a szívében volt.
32 Hiszkija egyéb dolgai és jámborsága meg vannak írva Izajás prófétának, Ámosz fiának látomásában, meg Júda és Izrael királyainak könyvében.
33 Amikor Hiszkija megtért atyáihoz, a Dávid fiainak sírjához vezetõ emelkedõnél temették el. Halála alkalmával egész Júda és Jeruzsálem kifejezte hódolatát. Fia, Manassze lett helyette a király.
Versículos relacionados com Krónikák II. könyve, 32:
2 Chronicles 32 Meséli Senaqueribe, Assiria királya történetét, amely Jeruzsálemnek és Izrael Istenének kihívása. Hezekia, a Júda királya, bízott az Úrban, és imádkozva vezette az embereket és felkészült a csatára. Isten válaszolt a hitére, és angyalt küldött, hogy elpusztítsa az asszír hadsereget. Íme öt vers a fejezet témáival kapcsolatban:
Zsoltár 46:1: "Isten a menedékünk és az erődünk, jó segítség a fájdalomban." Ez a vers a veszély és a szükségszerűség idején az Istenbe vetett bizalomról szól, pontosan azt, amit Hezekia és Júda népe tett, amikor szembesültek az asszír hadsereggel.
Példabeszédek 21:31: "A ló felkészült a csata napjára, de a győzelem az Úrból származik." Ez a vers a csatára való felkészülés fontosságáról szól, hanem arról is, hogy az Istenben bízni kell a győzelemben. Héziás vezette Júda népét a csatára való felkészülés során, de bízott Istenben a győzelemért is.
Ézsaiás 37:14-15: "Héziás a hírvivők kezéből vette a levelet, és elolvasta; aztán felmászott az Úr házába, és az Úr előtt kinyújtotta. A házigazdák, Izrael istene, milyen lakás a kerubok között, csak te vagy a föld minden királyságának istene, te készítetted az eget és a földet. " Ez a vers Hezekiás imádságáról beszél Istennek, amikor Senaqueribe fenyegető levelet kapott. Héziás elismerte, hogy Isten volt az egyetlen, aki segíthet neki egy ilyen kétségbeesett helyzetben.
Ézsaiás 37:36: "Aztán az Úr angyala kijött és megölte az asszír táborban száznyolcvanötet ezerre; és amikor a többi reggel felemelték, íme, mind holttestek voltak." Ez a vers leírja, hogy Isten miként küldött angyalt az asszír hadsereg elpusztítására és Jeruzsálem megmentésére. Ez az Isten hatalmának és az ő népéhez fűződő hűségének erőteljes demonstrációja volt.
Róma 8:31: "Mit mondunk tehát ezeknek a dolgoknak? Ha Isten nekünk van, aki ellenünk lesz?" Ez a vers a győzelem bizonyosságáról beszél, amikor bízik Istenben. Héziás és Júda népe bízott Istenben, és győztes volt az asszír hadsereg ellen. Ez egy emlékezet, hogy Isten mindig gyermekei oldalán van, és hogy semmi sem győzheti le azokat, akik bíznak benne.
Capítulos: