Encontrados 2139 resultados para: Isten székhelye
fõként azokéval, akik szennyes testi vágyakat hajszolnak és az (Isten) felsõbbségét nem ismerik el. Vakmerõk, önhittek, nem félnek káromolni (az égi) hatalmasságokat, (Szent Péter II. levele 2, 10)
De ezek szándékosan tagadják maguk elõtt, hogy az ég õsidõktõl fogva volt, és a föld is azóta, hogy az Isten szavára a vízbõl és a víz által létrejött. (Szent Péter II. levele 3, 5)
hiszen várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor is az egek lángba borulnak és felbomlanak, az elemek a tûz hevétõl megolvadnak. (Szent Péter II. levele 3, 12)
Az üzenet, amelyet tõle hallottunk és nektek hirdetünk, ez: Az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. (Szent János I. levele 1, 5)
De aki megtartja tanítását, abban az Isten szeretete valóban tökéletes. Innen tudjuk meg, hogy benne vagyunk. (Szent János I. levele 2, 5)
Írtam nektek, kedves gyerekek, hogy megismertétek az Atyát. Írtam nektek, apák, hogy megismertétek azt, aki kezdet óta van. Írtam nektek, ifjak, hogy erõsek vagytok, az Isten tanítása bennetek van, és legyõztétek a gonoszt. (Szent János I. levele 2, 14)
De a világ elmúlik a kívánságaival együtt. Csak aki az Isten akaratát teljesíti, az marad meg örökre. (Szent János I. levele 2, 17)
Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert õt sem ismeri. (Szent János I. levele 3, 1)
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Azt tudjuk, hogy ha megjelenik, hozzá leszünk hasonlók, mert látni fogjuk, amint van. (Szent János I. levele 3, 2)
Aki bûnt követ el, a sátántól való, hiszen a sátán kezdettõl fogva vétkezik. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy a sátán mûvét romba döntse. (Szent János I. levele 3, 8)
Errõl ismerhetõk fel az Isten gyermekei és a sátán fiai. Aki nem az igazságosságot teszi, az nem Istentõl való. Ugyanígy az sem, aki nem szereti testvérét. (Szent János I. levele 3, 10)
Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki - bár bõven van neki a világ javaiból -, mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja elõle a szívét? (Szent János I. levele 3, 17)