Encontrados 1986 resultados para: Izrael története

  • Izrael fiaiért: övék az istenfiúság, a dicsõség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. (Rómaiaknak írt levél 9, 4)

  • Izajás is fennszóval hirdeti Izraelrõl: "Ha annyi is Izrael fiainak száma, mint a tenger fövénye, csak a maradék üdvözül." (Rómaiaknak írt levél 9, 27)

  • Tovább kérdem: Vajon Izrael nem értette meg? Már Mózes megfelelt rá: Féltékenységre ingerellek azok ellen, akik nem népem, haragra gerjesztelek az értelmetlen nép ellen. (Rómaiaknak írt levél 10, 19)

  • Kérdem tehát: vajon Isten elvetette népét? Szó sincs róla. Hiszen én is Izrael fiai közül való vagyok, Ábrahám vérébõl, Benjamin törzsébõl. (Rómaiaknak írt levél 11, 1)

  • Isten nem vetette el népét, amelyet elõre kiválasztott. Nem tudjátok, mit mond az Írás Illésrõl, amikor Isten elõtt felszólalt Izrael ellen: (Rómaiaknak írt levél 11, 2)

  • Hogyan állunk hát? Amit Izrael keresett, nem érte el, de a választottak elérték. A többiek megátalkodtak, (Rómaiaknak írt levél 11, 7)

  • akkor majd egész Izrael elnyeri az üdvösséget az Írás szerint: Sionból jön a szabadító és eltörli Jákob gonoszságát. (Rómaiaknak írt levél 11, 26)

  • Ha már a halálnak betûkkel kõbe vésett szolgálata oly dicsõséges volt, hogy Izrael fiai nem tekinthettek Mózes arcára arcának múló ragyogása miatt, (Korintusiaknak írt II. levél 3, 7)

  • nem úgy, mint Mózes, aki befödte arcát, hogy Izrael fiai ne lássák mulandó dicsõségének a végét. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 13)

  • Zsidók õk? Én is. Izrael fiai? Én is. Ábrahám leszármazottai? Én is. (Korintusiaknak írt II. levél 11, 22)

  • Abban az idõben Krisztus nélkül éltetek, kívül álltatok Izrael életformáján; a szövetségekbõl s ígéreteibõl idegenként kizárva, remény híján és Isten nélkül éltetek a világban. (Efezusiaknak írt levél 2, 12)

  • Nyolcadnapra körülmetéltek, Izrael népébõl, Benjamin törzsébõl származom, zsidó vagyok a zsidók közül. A törvény megtartásában farizeus, (Filippieknek írt levél 3, 5)


“Recorramos a Jesus e não às pessoas, pois só ele nunca nos faltará.” São Padre Pio de Pietrelcina