Encontrados 156 resultados para: egyszer

  • Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését, hogy egyszer Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 10)

  • háromszor megbotoztak, egyszer megköveztek. Háromszor szenvedtem hajótörést, egy nap és egy éjjel a nyílt tengeren hányódtam. (Korintusiaknak írt II. levél 11, 25)

  • Akadályoznak bennünket, hogy a pogányoknak ne hirdessük az evangéliumot az üdvösségükre. Így betelik egyszer s mindenkorra bûneik mértéke, s már rajtuk is az Isten haragja, végérvényesen. (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 2, 16)

  • A püspöknek azonban feddhetetlennek, egyszer nõsültnek, józannak, megfontoltnak, mértéktartónak, vendégszeretõnek és a tanításra rátermettnek kell lennie. (Timóteusnak írt I. levél 3, 2)

  • A diakónus legyen egyszer nõsült, s gyermekeinek és otthonának jó gondviselõje. (Timóteusnak írt I. levél 3, 12)

  • Az özvegyek sorába csak olyan kerüljön, aki legalább hatvanesztendõs, és csak egyszer ment férjhez. (Timóteusnak írt I. levél 5, 9)

  • Olyat keress, aki feddhetetlen, és csak egyszer nõsült, akinek gyermekei hisznek, s nem vádolhatók könnyelmû élettel vagy engedetlenséggel. (Titusznak írt levél 1, 6)

  • Hiszen talán épp azért hagyott ott egy idõre, hogy egyszer s mindenkorra visszakapjad, (Filemonnak írt levél 1, 15)

  • Azt ugyanis, aki egyszer már részesült a világosságban, megízlelte az égi ajándékot, megkapta a Szentlelket, (Zsidóknak írt levél 6, 4)

  • Õ nem szorul rá, mint a többi fõpap, hogy naponként elõször a saját vétkeiért mutasson be áldozatot, s csak azután a nép bûneiért. Egyszer s mindenkorra megtette ezt, amikor magát feláldozta. (Zsidóknak írt levél 7, 27)

  • A másodikba azonban csak a fõpap lépett be, egyszer egy évben, azzal a vérrel, amelyet a maga és a nép bûneiért ajánlott föl. (Zsidóknak írt levél 9, 7)

  • Nem a bakok vagy borjak vérével, hanem saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett. (Zsidóknak írt levél 9, 12)


“Imitemos o coração de Jesus, especialmente na dor, e assim nos conformaremos cada vez mais e mais com este coração divino para que, um dia, lá em cima no Céu, também nós possamos glorificar o Pai celeste ao lado daquele que tanto sofreu”. São Padre Pio de Pietrelcina