Zsoltárok könyve, 44

4. Nem saját kardjukkal hódították meg a földet, nem a saját karjuk szerezte a gyõzelmet. A te jobbod volt az, hatalmas karod, s fényességes arcod, mert szeretted õket.

Kapcsolódó versek Zsoltárok könyve, 44:

A 44. zsoltár az Izrael népének panasza, aki úgy érzi, hogy Isten elhagyta és állandó vereségeket szenved a csatákban. Emlékeztetnek Isten nagy munkáira a múltban, de most elfelejtik és elutasítják őket. Az alábbiakban öt vers található a 44. zsoltárban szereplő témákkal kapcsolatban:

Zsoltár 44:9: "De most elutasítottál minket, és zavarba ejtett minket; már nem jöttem ki a seregeink előtt." Ebben a versben a Zsoltárok írói kifejezik az Isten elhagyásának és elutasításának érzését, és hogy már nem vezeti csatáit.

Zsoltár 44:23: "Ébredj fel, Uram! Miért alszol? Ébredj! Ne utasítson el minket örökre." Az írók itt arra kérik Istent, hogy ébredjenek fel a látszólagos alvásukból, és segítsenek nekik küzdelmeikben.

Zsoltár 44:26: "Kelj fel! Készítsük el magunkat! Hűséged miatt megmentek minket." Ez a vers felhívás az Isten számára, hogy segítsen Izraelnek a küzdelmében, és megmentse őket hűségéért.

Zsoltár 44:4: "Te vagy az én királyom és Istenem, aki Jacob győzelmet ad." Itt a zsoltárok írói felismerik Isten nagyságát és azon képességét, hogy győzelmet adjanak Izrael népének.

Zsoltár 44:17: "Mindez hozzánk érkezett, bár nem felejtettük el és nem árultunk el a szövetségedet." Ebben a versben az Izrael népe panaszkodik, hogy szenvednek annak ellenére, hogy fenntartották az Isten és a szövetség hűségét.