1 Íme, az Úr elpusztítja a földet, kopárrá teszi és elcsúfítja a színét, lakóit pedig messze szétszórja.
2 A pap úgy jár majd, mint a nép, az úr, mint a szolgája, s az úrnõ, mint a szolgálója. Az eladó olyan lesz, mint a vásárló, a kölcsönadó, mint a kölcsönvevõ, és a hitelezõ olyan, mint az adós.
3 A föld elpusztul, s úgy jár, mint akit kifosztottak. Igen, az Úr mondta ki ezt ellene.
4 Gyászba borul, elhervad a föld, a földkerekség elhervad, elsorvad, s elenyészik az ég is a földdel együtt.
5 Tisztátalanná lett ugyanis a föld lakóinak lába miatt, mert áthágták a törvényt, megszegték a parancsokat, s megtörték az örökre szóló szövetséget.
6 Ezért átok emészti meg a földet, és megbûnhõdnek, akik rajta laknak. Tûz emészti meg a föld lakóit, és csak kevesen maradnak életben.
7 Gyászol majd a must, elfonnyad a szõlõtõ, sóhajtoznak mind a vidám szívûek.
8 Elhallgat a vidám dobszó, a vigadozók zaja elcsöndesül, s a hárfa hangja is elhal.
9 Nem isznak többé dalolva bort, s keserû lesz az ital a mulatozóknak.
10 Romba dõl a pusztulásra ítélt város, bezárt házaiba senki be nem léphet.
11 Panaszszó hallatszik utcáin: Nincs többé bor, vége minden vidámságnak, az öröm elköltözött a földrõl.
12 Csak pusztulás maradt a városban, kapui is romokban hevernek.
13 Éppúgy lesz majd a földön a nemzetek között, mint amikor leverik a bogyót az olajfákról, és a szüret elmúltával összeböngészik a szõlõt.
14 De õk örömükben dicséretet zengenek, ujjonganak a tenger felõl az Úr fölségének.
15 A szigeteken is az Urat áldják; a tenger szigetein az Úr nevét, Izrael Istenének nevét dicsõítik.
16 A föld határáról halljuk az énekszót: Legyen dicsõség az Igaznak! Hanem én azt mondom: "Elég már, elég! Jaj az árulóknak, akik hûtlenül járnak el, az árulóknak, akik mindenestül hûtlenek!"
17 Rettegés, verem és tõr vár rád, lakója a földnek!
18 Aki elmenekül a rettegés hangja elõl, az verembe esik. És aki kimászik a verembõl, azt tõr fogja meg. Bizony, megnyílnak az ég zsilipjei, és meginognak a föld alapjai.
19 Recseg-ropog és megreped a föld, meghasad és megrendül a föld.
20 Inog a föld, mint a részeg, s leng, mint a hevenyészett kunyhó. Úgy ránehezedik gonoszsága, hogy elesik, s többé már nem kel föl.
21 Azon a napon majd meglátogatja az Úr az ég seregét fenn a magasban, és a föld királyait lenn a földön.
22 Összegyûjti õket, mint foglyokat egy veremben, bebörtönzi, s hosszú idõ múltán megbünteti õket.
23 Akkor elpirul a hold, a nap megszégyenül, mert a Seregek Ura trónjára lép a Sion hegyén, Jeruzsálemben, és felragyog dicsõsége véneinek színe elõtt.
Versículos relacionados com Izajás könyve, 24:
Az Ézsaiás 24 egy olyan fejezet, amely a pusztításról beszél, amely az egész földön az Isten elleni lázadás miatt jön létre. A fejezet azzal kezdődik, hogy a föld teljesen elpusztult, és lakosai szenvednek a gyakorolt gonosz következményeit. Ezután beszél a büntetésről, amely a Föld hatalmasságain és a dicsőségre kerül, amelyet Isten kap a rend helyreállításakor. Az alábbiakban öt vers található az Ézsaiás 24 -ben tárgyalt témákkal kapcsolatban:
Zsoltár 46:8 - "Gyere, fontolja meg az Úr munkáit; Milyen pusztulások tettek a Földön!" Ez a vers arról szól, hogy Isten azon képessége, hogy pusztítást okozhasson a Földön, mint a büntetés egyik formáját az emberek bűneinek.
Máté 24:21 - "Mert akkor nagy a szenvedés, amint a világ kezdete óta még soha nem volt, és nem is lesz." Ez a vers arról szól, hogy az elkövetkező ítélet, miszerint Isten a Földet fogja hozni, amely nagy szorongás ideje lesz.
Jeremiás 25:31 - "A baleset a föld végére jön, mert az Úrnak a nemzetekkel kell törekednie, minden testtel megítélni fog; a gonoszok átadják a kardnak, mondja az Úr." Ez a vers arról szól, hogy Isten vita a föld nemzeteivel, és arról, hogy miként hoz ítéletet az összes gonoszról.
Jelenések 19:1-2 - "Akkor ezek a dolgok a mennyben egy nagy sokaság nagy hangjaként hallottak, amely azt mondta: Hallelujah! Megváltás, dicsőség és hatalom Istenünkhöz tartozik; az igaz és az igazak igazak az igazak, az ő ítéletei, Mert megítélte a nagy prostituáltot, aki a prostitúcióval megsértette a Földet, és kezéből meggondolta szolgáinak vérét. " Ez a vers arról a dicsőségről szól, amelyet Isten kap, amikor ítéletet hoz a földön, és megbünteti a gonoszokat.
Ézsaiás 26:21 - "Mert íme, az Úr elhagyja a helyét, hogy megbüntesse a Föld lakosait hamissága miatt; és a Föld felfedezi a vérét, és már nem fedi le halottját." Ez a vers arról szól, hogy Isten hogyan fog kijönni a helyéről, hogy megbüntesse a Föld lakosait gonoszsága miatt.
Capítulos: