1 Az Úr ezeket jelentette ki:
2 "Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjérõl, a szolgaság házából.
3 Senki mást ne tekints Istennek, csak engem.
4 Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt.
5 Ne borulj le ilyen képek elõtt és ne tiszteld õket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. Azoknak a vétkét, akik gyûlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon.
6 De ezredízig irgalmasságot gyakorlok azokkal, akik szeretnek és megtartják parancsaimat.
7 Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi.
8 Gondolj a szombatra és szenteld meg.
9 Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat.
10 A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenõ napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned, sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek.
11 Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van; a hetedik napon azonban megpihent. Az Úr a hetedik napot megáldotta és megszentelte.
12 Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
13 Ne ölj.
14 Ne törj házasságot.
15 Ne lopj.
16 Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen.
17 Ne kívánd el embertársad házát, ne kívánd el embertársad feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé."
18 Az egész nép hallotta a mennydörgést, a villámlást, a harsonazengést és látta a füstölgõ hegyet. A nép félt, remegett és távol maradt.
19 Így szóltak Mózeshez: "Te beszélj hozzánk és meghallgatunk. Isten ne szóljon hozzánk, nehogy meghaljunk."
20 Mózes így felelt a népnek: "Ne féljetek! Isten azért jött, hogy próbára tegyen és felébressze bennetek az iránta való félelmet, s így elkerüljétek a bûnt."
21 A nép távol állott, Mózes azonban bement a sötét felhõbe, ahol Isten volt.
22 Az Úr így szólt Mózeshez: "Közöld Izrael fiaival: Magatok láttátok, hogy az égbõl beszéltem hozzátok.
23 Ezért ne csináljatok mellettem még ezüstisteneket, és ne készítsetek magatoknak aranyisteneket.
24 Földbõl építs nekem oltárt, azon mutasd be az égõáldozatot és a közösségi áldozatot, amelyeket juhaidból és szarvasmarháidból hozol. Eljövök hozzád és megáldalak minden helyen, amelyet kiválasztok, hogy nevemrõl megemlékezzenek.
25 Ha kõbõl építesz oltárt, ne építsd faragott kövekbõl. Ha megdolgozod vésõvel, közönségessé válik.
26 Az oltárhoz ne gyere fel lépcsõkön, nehogy meztelenséged látható legyen.
Versículos relacionados com Kivonulás könyve, 20:
Az Exodus 20 a Biblia egyik legfontosabb fejezete, mert benne a tíz parancsolatot mutatják be, amelyek Isten törvényének alapelvei. Ezek a parancsolatok a keresztény erkölcs és az etika oszlopai, és irányítják az emberi viselkedést Isten és a szomszéd felé. Ebből a feltevésből a következő kapcsolódó verseket találhatjuk:
Máté 22:36-40: "Mester, mi a nagy parancsolat a törvényben? Jézus válaszolt neki, szeretni fogod az Urat, a te Istenedet, minden szíveddel, minden lelkeddel, és minden megértésével. Nagyszerű és első parancsolat. . És a második, hasonlóan ehhez hasonlóan, szereted a szomszédját, mint te. Ez a két parancsolat az egész törvénytől és a prófétáktól függ. " Az Újszövetségből származó részletben Jézus összefoglalja Isten törvényének tanításait a két nagy parancsolatban, hogy szeretje Istent és a szomszédot.
Róma 13:9: "Valóban: nem szabad megsérteni, nem szabad megölni, nem szabad lopni, nem szabad áhítania; és ha van más parancsolat, akkor ebben a szóban minden eljön: szereted a szomszédját, mint a te szomszédját. " Pál apostol is összefoglalja Isten parancsolatait a mások szeretésének gondolatában is, megmutatva, hogy az összes többi szabály ebből az alapelvből származik.
Mózes 6:5: "Akkor szeretsz az Úrnak, az Úrnak, a te Istenednek, egész szíveddel, minden lelkével és minden erődkel." Ez a vers bemutatja a legnagyobb parancsolat első részét, amely az, hogy minden erőnkkel és képességünkkel szeretjük Istent.
János 14:15: "Ha szeretsz, tartsa meg a parancsolataimat." Jézus megmutatja, hogy Isten parancsolatainak engedelmessége annak a módja, hogy bemutassuk iránti szeretetünket és tiszteletünket.
1 János 5:3: "Mert ez az Isten szeretete, tartsuk meg parancsolatait; és parancsolatai nem nehézek." Ez a vers azt mutatja, hogy az Isten iránti szeretet a parancsolatai iránti engedelmesség révén nyilvánul meg, amelyek tükrözik karakterét és akaratát az emberiség számára.
Capítulos: