1 Ezután történt, hogy Nachas, az ammoniták királya meghalt. Helyette a fia lett a király.
2 Dávid így szólt: "Barátságot akarok mutatni Nachas fia, Hanun iránt, mivel apja is szívélyes volt irántam." Követeket küldött tehát Dávid hozzá, hogy vigasztalják atyja miatt. Dávid szolgái el is mentek az ammoniták földjére Hanunhoz, hogy vigasztalják.
3 De az ammoniták fõemberei így beszéltek Hanunhoz: "Véleményed szerint Dávid atyádat akarja megtisztelni, azért küld hozzád vigasztalókat? Nem inkább azért jöttek a szolgái, hogy az országot szemügyre vegyék, elpusztítsák és kikémleljék?"
4 Ezért Hanun elfogatta Dávid szolgáit, megnyíratta õket, ruhájukat pedig félig, az ágyékukig levágatta, s úgy küldte el õket.
5 Dávidnak azonban megvitték a hírt, hogy mi történt ezekkel az emberekkel. Erre eléjük küldött, mivel embereit megszégyenítették, s a király ezt üzente nekik: "Maradjatok Jerikóban, amíg kinõ a szakállatok, s akkor gyertek vissza."
6 Amikor az ammoniták rájöttek, hogy gyûlöletessé tették magukat Dávid elõtt, Hanun és az ammoniták ezer ezüsttalentumot küldtek, hogy Aram Naharaimból, Aram Maachából és Cobából szekereket és lovasokat szerzõdtessenek.
7 Fel is fogadtak harminckétezer harci szekeret, és Maacha királyát népével együtt. Kivonultak, és Metba elõtt tábort vertek. Az ammoniták is összegyûltek városaikból és hadba vonultak.
8 Amikor Dávid ezt meghallotta, elküldte Joábot az egész sereggel és a tisztekkel.
9 Az ammoniták kivonultak, és a város elõtt csatarendbe álltak. Az odaérkezõ királyok külön a mezõn helyezkedtek el.
10 Joáb látta, hogy elõtte és mögötte csatarend alakul ki, azért kiválasztotta egész Izraelbõl a legbátrabb embereket, és felállította õket az arámokkal szemben.
11 A nép többi részét testvérének, Abisájnak a vezetésére bízta, s azok, az ammonitákkal szemben sorakoztak fel.
12 S azt mondta: "Ha az arámok felülkerekednek, gyere segítségemre. Ha pedig az ammoniták az erõsebbek, én segítek neked.
13 Légy bátor, álljunk helyt férfiasan népünkért és Istenünk városaiért! Az Úr azt tegye, ami jónak látszik szemében."
14 Joáb azután embereivel megtámadta az arámok vonalát, s ezek megfutamodtak elõle.
15 Az ammoniták látták, hogy az arámok elfutottak, ezért õk is menekülni kezdtek Abisáj, Joáb testvére elõl, és visszahúzódtak a városba. Joáb hazatért Jeruzsálembe.
16 Amikor az arámok látták, hogy Izraeltõl vereséget szenvedtek, követeket küldtek, és elhozták a folyón túl lakó arámokat. Sofach, Hadadezer vezére állt az élükön.
17 Dávidnak megvitték a hírt, õ azonnal összegyûjtötte egész Izraelt, átkelt a Jordánon, eléjük nyomult, és csatarendbe állt velük szemben. Dávid megindította a harcot az arámok ellen, és azok küzdöttek ellene.
18 Az arámok megfutamodtak Izrael elõl, s Dávid megsemmisítette az arámok hétezer harci szekerét és negyvenezer gyalogosát. A vezért, Sofachot is megölte.
19 Amikor Hadadezer szolgái látták, hogy Izraeltõl vereséget szenvedtek, békét kötöttek Dáviddal és meghódoltak elõtte. Az arámok ezután nem segítették többé az ammonitákat.
Versículos relacionados com Krónikák I. könyve, 19:
1 Krónikák 19. A Dávid és az ammonitok közötti háború történetét meséli el. A fejezet azzal kezdődik, hogy Dávid megmutatja jóságot Hanumnak, az ammonit király fiának, de Hanum sérti őt és megalázza őt, ami háborúhoz vezet a két nép között. David elküldi tábornokait, hogy harcoljon az ammonitákkal, és a csata kibontakozik. Íme öt vers az 1 krónikák 19 -ben tárgyalt témákkal kapcsolatban:
Mózes 20:4 - "Az Úr, a te Istened, az az, ami veled megy, hogy harcoljon az ellenségei ellen, hogy megmentsen." Ez a vers azt mutatja, hogy Dávid tudta, hogy Isten vele van az ammoniták elleni küzdelemben, és ez bizalmat adott neki a harchoz.
Zsoltár 23:4 - "Bár átjárom a halál árnyékának völgyén, nem félek ártalmat, mert velem vagy: a botod és a személyzet vigasztal." Ez a vers azt mutatja, hogy Dávid még akkor is bízott Istenben, amikor veszélybe került, és hogy Isten irányította és védte őt.
Példabeszédek 16:18 - "Kiváló megelőzi a romot, és a Lélek szemtelensége megelőzi a bukást." Ez a vers lecke Hanum számára, aki büszke és sértette Dávidot, és háborúhoz vezetett népei között.
Ézsaiás 41:10 - "Ne félj, mert veled vagyok, ne kísérted magad, mert én vagyok az Istened; erősítlek és segítek, és hűséges jobb kezemmel támogatlak téged." Ez a vers azt mutatja, hogy Isten mindig jelen van, hogy segítsen és támogassa azokat, akik bíznak benne, mint Dávid.
2 Korinthus 10:3-4 - "Mert bár a testben sétálunk, nem a test szerint mutattunk, mert milíciánk fegyverei nem testi, hanem hatalmas Istenben, hogy elpusztítsuk az erődöket." Ez a vers azt mutatja, hogy Dávid bízott Istenben és szellemi fegyvereiben az ammoniták elleni küzdelemben, nem pedig a saját képességeiben vagy fizikai erejében.
Capítulos: