1. Jób akkor válaszolt és így szólt:

2. Igenis jól tudom, hogy a dolog így áll. Lehet Isten elõtt embernek igaza?

3. Még ha összeáll is vele vitatkozni, ezer kérdés közül egyre sem ad választ.

4. Bölcsessége nagy és ereje hatalmas. Ki marad büntetlen, ha vele szembeszáll?

5. Hegyeket mozdít el és észre sem venni, hogy mivel haragszik, felforgatja õket.

6. A földet is kimozdítja helyérõl, az oszlopai csakúgy inognak.

7. Ha megparancsolja, nem kel föl a nap sem, pecsétje elveszi a csillagok fényét.

8. Maga feszítette ki az ég sátorát, tenger magas árját lába alá gyûrte.

9. Õ alkotta a Göncölszekeret, a Kaszást meg a Fiastyúkot is, s Délnek Kamaráit.

10. Kifürkészhetetlen s nagy, amit teremtett, csodálatra méltó és tömérdek.

11. Nem látom, amikor elvonul mellettem, járását-kelését nem is veszem észre.

12. Ha magával ragadja, ki tud ellenállni? Ki mondhatja neki: "Hé! Te mit akarsz itt?"

13. Büntetését Isten sose vonja vissza, görnyednek elõtte Rahab segítõi.

14. Hogy tudnék én neki feleletet adni, vele perbe szállva szavakat találni?

15. Ha igazam volna, sem tudnék mit felelni, bírám elõtt inkább kegyelmet kell kérnem.

16. S ha kiáltásomra feleletet adna, akkor sem hihetném, hogy hallgat szavamra.

17. Egyetlen hajszálért a földbe tapos, sebeimet ok nélkül szaporítja.

18. Nem hagyja, hogy egy kissé lélegzethez jussak, inkább keservekkel etet jóllakásig.

19. Ha erõrõl van szó, akkor õ az Erõs, ha a jogot nézzük, hát ki idézi meg?

20. Még ha igaz volnék, akkor is elvethet, ártatlanságomban is bûnösnek ítélhet.

21. Ártatlan vagyok? Nem ismerem magam. Életem mit sem ér, semmire sem tartom.

22. Egy azonban biztos, azért most kimondom: Bûnöst és igazat egyaránt elragad.

23. Amikor ostora hirtelen halált oszt, neveti ártatlan emberek félelmét.

24. A földet a bûnösök kezébe adta, maga fogta be bíráiknak szemét. Vagy talán nem õ az? Ki volna, ha nem õ?

25. Napjaim futárnál gyorsabban szaladnak, eltûnnek, s nem látnak semmi boldogságot.

26. Elsiklanak gyorsan, akár a nádcsónak, vagy mint a sas, mikor lecsap a zsákmányra.

27. Hiába gondolom: feledek minden bajt, derûs lesz az arcom, s vidáman kacagok.

28. Tenger fájdalmam iszonyattal tölt el, jól tudom, hogy nem oldozol soha fel.

29. Ha úgyis a bûnösök közt van a helyem, mit is töröm magam hasztalan.

30. Ha megmosdanék is tiszta fehér hóban, ha kezem lúgban mosnám, tisztítanám,

31. akkor is csak szennybe mártogatnál, úgyhogy még a ruhám is megutálna.

32. Nem ember, hogy azt mondhatnám neki: "Gyere törvény elé, menjünk bíróságra!"

33. Nincs bíró, ki köztünk igazságot tenne, ki kezét mindkettõnknek fejére tehetné.

34. Ha levenné rólam büntetõ vesszejét, és nem kínoznának rémségei többé,

35. akkor megszólalnék és nem félnék tõle, hisz saját szememben nem vagyok én ilyen.





“Amemos ao próximo. Custa tão pouco querer bem ao outro.” São Padre Pio de Pietrelcina