1. Mihelyt ezt Nebat fia, Jerobeám meghallotta - még Egyiptomban volt, ahová Salamon király elõl menekült -, Jerobeám visszatért Egyiptomból.

2. Rechabeám elment Szichembe. Szichemben ugyanis egész Izrael összegyülekezett, hogy királlyá tegye.

3. Így szóltak hozzá:

4. "Atyád kemény igát rakott ránk. Enyhíts az atyád szabta nehéz szolgálaton és a kemény igán, amit ránk rakott, s akkor alattvalóid leszünk."

5. Azt felelte nekik: "Három napra oszoljatok szét, aztán gyertek vissza hozzám!" A nép tehát szétoszlott.

6. Most Rechabeám király tanácsot tartott a vénekkel, akik atyja, Salamon szolgálatában álltak, amíg élt. Megkérdezte: "Mit tanácsoltok, milyen választ adjak ennek a népnek?"

7. Azt válaszolták: "Ha ma szolgálsz ennek a népnek, kedvükre teszel, és barátságos szavakat intézel hozzájuk, mindig a szolgálatodban maradnak."

8. De õ nem ügyelt a tanácsra, amit a vének adtak neki, hanem a fiatalokra hallgatott, akik vele nõttek fel és a pártján álltak.

9. Így szólt hozzájuk: "Milyen feleletet adjunk ezeknek az embereknek, akik ma azt mondták nekem: Könnyíts az igán, amit atyád ránk rakott?"

10. A fiatalok, akik vele nõttek fel, ezt a választ adták neki: "Így kell beszélni a néppel, amely azt mondta neked: Atyád megnehezítette jármunkat, azért te könnyíts rajta, így kell beszélni velük: A kisujjam vastagabb atyám derekánál.

11. Igaz, hogy atyám nehéz igát rakott rátok. De én még jobban megnehezítem jármotokat. Atyám ostorral fegyelmezett, én meg majd skorpiókkal fenyítelek benneteket."

12. Amikor a nép harmadnap visszatért Rechabeámhoz, amint meghagyta nekik ezekkel a szavakkal: "Harmadnap gyertek vissza hozzám",

13. a király kemény választ adott a népnek, s figyelmen kívül hagyta a tanácsot, amelyet a vének adtak neki.

14. A fiatalok tanácsa szerint beszélt velük. Azt mondta: "Atyám megnehezítette igátokat, de én még súlyosabbá teszem jármotokat. Atyám ostorral fegyelmezett, én meg skorpiókkal foglak fenyíteni benneteket."

15. A király nem vetett ügyet a népre. De az Úr vezette így, hogy valóra váltsa ígéretét, amelyet az Úr a silói Achija által Jerobeámnak, Nebat fiának tett.

16. Amikor tehát egész Izrael látta, hogy a király nem hallgat rá, a nép ezt a feleletet adta a királynak: "Mi részünk van Dávidban? Nincs örökrészünk Izáj fiában! Fel, Izrael, vissza sátraidba! Aztán törõdj a házaddal, Dávid!". S Izrael visszavonult sátraiba.

17. Rechabeám Izraelnek csak azon fiai fölött uralkodott, akik Júda városaiban laktak.

18. Amikor Rechabeám király Adorámot, a robotfelügyelõt utánuk küldte, egész Izrael agyonkövezte. Rechabeám erre gyorsan kocsijába ült és Jeruzsálembe menekült.

19. Így szakadt el Izrael Dávid házától, mindmáig.

20. Amikor egész Izrael meghallotta, hogy Jerobeám hazatért, üzentek érte, s elhívatták az összejövetelre, aztán megtették királynak egész Izrael fölé. Dávid házát nem követte többé senki, csak Júda törzse.

21. Amikor azonban Rechabeám Jeruzsálembe ért, megparancsolta Júda egész házának és Benjamin törzsének, száznyolcvanezer válogatott harcosnak, hogy keljen föl Izrael háza ellen, és szerezze vissza a királyságot Rechabeámnak, Salamon fiának.

22. Ám az Úr így szólt Semajához, az Isten emberéhez:

23. "Beszélj Rechabeámmal, Salamon fiával, Júda királyával, valamint Júda és Benjamin egész házával és a maradék néppel.

24. Mondd meg nekik: Ezt üzeni az Úr: Ne vonuljatok ki harcba szállni testvéreitekkel, Izrael fiaival. Mindegyitek térjen vissza otthonába, mert én intéztem így." Hallgattak az Úr parancsára és hazatértek, amint az Úr meghagyta nekik.

25. Jerobeám azonban megerõsítette Szichemet Efraim hegyén, és ott székelt; aztán kivonult és Penuelt is megerõsítette.

26. Jerobeám így okoskodott szívében: A királyság most biztosan visszaszáll Dávid házára.

27. Mert ha ez a nép felvonul, hogy Jeruzsálemben az Úr templomában véres áldozatot mutasson be, ennek a népnek a szíve újra visszafordul Rechabeámhoz, Júda királyához, urához, engem pedig megölnek.

28. A király meghányta-vetette a dolgot, aztán csináltatott két aranyborjút, és így szólt a néphez: "Elég legyen a Jeruzsálembe való zarándoklásból! Nézd, Izrael, itt az istened, aki kivezetett Egyiptom földjérõl!"

29. Aztán az egyiket felállította Bételben,

30. és a nép körmenetben vonult a másik elé egészen Dánig.

31. A magaslatokon szentélyeket épített, majd papokat választott a nép közül, olyanokat, akik nem Lévi fiai közül valók voltak.

32. Egy ünnepnapot is bevezetett, a nyolcadik hónapban, mégpedig a tizenötödik napon, a júdabeli ünnepnek megfelelõen. Maga ment fel az oltárhoz. Így tett Bételben, hogy a bikáknak, amelyeket csináltatott, áldozatot mutasson be. Aztán a magaslatok papjait, akiket õ rendelt, Bételbe telepítette.

33. Fölment az oltárhoz, amelyet épített, a nyolcadik hónap tizenötödik napján, amelyet maga gondolt ki; s ünnepet rendezett Izrael fiainak, és fölment az oltárhoz áldozatot bemutatni.





“Deus sempre nos dá o que é melhor para nós.” São Padre Pio de Pietrelcina