1. (A karvezetõnek - Korach fiainak éneke oboára.)

2. Isten a menedékünk és az erõnk, nagyszerû támaszunk a szorongattatásban.

3. Ezért nem aggódunk, ha remeg is a föld, ha a hegyek a tengerbe omlanak,

4. ha vizei zúgnak, tajtékoznak is, és viharától megrendülnek a hegyek. [Velünk a Seregek Ura, Jákob Istene a mentsvárunk!]

5. A folyam ágai felüdítik Isten városát, õ megszenteli a Fölséges hajlékát.

6. Nem inog meg, Isten lakik benne, Isten már hajnalban is védelmezi.

7. A népek lázadoztak, birodalmak megrendültek, de mennydörgõ szózatától rettegés fogta el a földet.

8. Velünk a Seregek Ura, Jákob Istene a mentsvárunk!

9. Gyertek, lássátok, mit mûvel az Úr! Rettegésbe taszítja a földet,

10. megálljt parancsol a hadaknak a föld határáig, szétzúzza az íjakat, összetöri a lándzsákat, s a pajzsokat tûzben elégeti.

11. Álljatok meg és ismerjétek el: Én vagyok az Isten! Fönséges a népek fölött, fönséges a föld felett.

12. Velünk a Seregek Ura, Jákob Istene a mentsvárunk!




Livraria Católica

Conheça esses e outros livros em nossa livraria.




“O temor e a confiança devem dar as mãos e proceder como irmãos. Se nos damos conta de que temos muito temor devemos recorrer à confiança. Se confiamos excessivamente devemos ter um pouco de temor”. São Padre Pio de Pietrelcina