Zsoltárok könyve, 47
4. Letiporta elõttünk a nemzeteket, lábunk elé vetette a népeket.
4. Letiporta elõttünk a nemzeteket, lábunk elé vetette a népeket.
A 47. zsoltár dicséret és felmagasztalás, mint Isten, mint szuverén király minden nemzet felett. A tárgyalt témák között szerepel Isten nagysága, az ellenségek feletti győzelem, Isten királyi felmagasztalása és a nemzetek meghívása, hogy imádják őt.
Ézsaiás 52:7: "Mennyire szépek a lábak a hegyeknél, amelyeknek jó hírt jelent, ami a békét meghallja, amit a jó bejelent, ami meghallgatja az üdvösséget, amit Sion mond: Istened uralkodik!" Ez a vers kiemeli azoknak a szépségét, akik kihirdetik az üdvösség jó hírét, és kijelentik, hogy Isten király.
Jelenések 19:6: "És hallottam, hogy egy nagy tömeg hangja, és hogy sok víz hangja, és hogy a nagy mennydörgések hangja, ami azt mondta: Hallelujah!" Ez a vers arról szól, hogy Isten végső diadalát szuverén királyként és örök uralmáról szól minden dolog felett.
Zsoltár 93:1: "Az Úr uralkodik, fenséggel bélelt; az Úr bélelt és hatalommal bántalmazta; a világ is szilárd, és nem habozzon." Ez a vers hangsúlyozza Isten, mint király fenségét és hatalmát, amely határozottan uralja a világot.
Zsoltár 86:9: "Minden nemzet, amelyet tett, jön és imádkozik az arcod, az Úr előtt, és dicsőítse a nevét." Ez a vers arról szól, hogy a nemzetek Isten előtti imádatát királyként imádják, felismerve nagyságukat és szuverenitásukat.
Ézsaiás 66:23: "És ez megtörténik, hogy az egyik új holdtól a másikig, a szombaton a másikig az összes test imádkozni fog előttem, mondja az Úr." Ez a vers leírja az Isten előtti összes nemzet imádatát, abban az időben, amikor a szuverenitást mindenki felismeri.
“Enquanto tiver medo de ser infiel a Deus, você não será’. Deve-se ter medo quando o medo acaba!” São Padre Pio de Pietrelcina